Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
1391 A törvényjavaslat úgy szól, hogy a kihirdetését követő harmadi k hónap első napján lép hatályba. Gyors fejszámolás után kitűnik, hogy leghamarabb július 1jén vagy augusztus 1jén léphet a törvény hatályba. Ugyanakkor köztudott ma már az is – valójában a felszólalásokból elhangzott – , hogy az Állami Vagyonügynökség va lamilyen ismeretlen oknál fogva türelmetlen, nem bírja kivárni ezt a kéthárom hónapot – pontosabban három hónapot – , és addig is privatizálni akar. Nagyon fontosnak tartja az Állami Vagyonügynökség, hogy kész helyzetet teremtsen az addig lefolytatott priv atizációval, és megdöbbentő, hogy a módosító indítványok egyike e készhelyzetteremtést honorálni kívánja már a törvényalkotás folyamatában. A javaslat ugyanis úgy szól, hogy akit az Állami Vagyonügynökség a privatizációs eljárás során pályázat nyertesének nyilvánít a hátralévő két hónapban – tehát a törvény hatálybalépése előtt – , annak a miniszter pályázat kiírása nélkül köteles a személyi jogot engedélyezni. Felhívom a figyelmet ennek a megfogalmazásnak a roppant veszélyeire. Hihetetlen, hogy egy ilyen m egfogalmazás bizottsági támogatást kaphatott az eddigiek során. Ez vicc, méghozzá rendkívül rossz vicc. Kérdés: mi lehet ennek a kapkodásnak a mozgatórugója? Az állami bevétel fokozása? Nem, ez kizárt. Akik ismerik ezt a témát, azok tudják, hogy erről szó sincs a patikaprivatizációnál. De akkor mi az igazi ok? Akik a témát megpróbálták föltárni, tudják, hogy a mozgatórugók egészen másutt keresendők. 1990ben még elterjedt a hír, hogy a patikák viszonylag olcsón megvásárolhatók lesznek, több gyógyszerész, as szisztens táplálta ezt a hírt 90ben. Később a vétel feltételeinek kidolgozására a dolgozók egy része, a gyógyszerészek egy részét tömörítő kamara kapott felkérést. 91re el is készült ez a változat. A gyógyszerészeken belül egy szűkebb réteg, a vezető gyó gyszerészek voltak azok, akik a legnagyobb munkát végezték az előkészítésnél. Nem lehet ezek után meglepő, hogy egy olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a vezető gyógyszerészek behozhatatlan előnyt kapnak az úgynevezett pályázati pontren dszer során a tulajdonhoz jutási esélyek kapcsán. Az egy igazán lényegtelen apróság, és csak színezi a helyzetet, hogy a kamarai vezetők egy részének a mandátuma ezelőtt nyolc hónappal lejárt; nem baj, tovább tárgyaltak és alkudtak a saját jövőjüket érintő en. Sajátos vonása ennek a háttérben zajló, a törvényjavaslatban nem nevesített pontrendszernek, hogy annál nagyobb előnyt biztosít egy vezetőnek, minél régebben látja el vezetői posztját. Ha netán még az állampárti időkben is vezető volt, az már olyan hos szú idő, hogy behozhatatlan előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Tisztelt Országgyűlés! Privatizációs gyakorlatban nem láttunk még eddig arra példát, hogy a tulajdonhoz jutásnál – ismétlem: a tulajdonhoz jutásnál – előnyt jelenthessen egy beosztás. Ez egy nonszensz. Arra azonban éppen nem láttunk nyílt példát, amilyen politikai baklövést itt most éppen Surján miniszter úr aláírásával az Állami Vagyonügynökség lobogtat, hogy a tulajdonszerzésnél előnyben kell részesíteni a volt pártállami idők vezető it. Ez egy hihetetlen baki. (Dr. Pusztai Erzsébet: Jaj, ne vicceljen már! Nem erről szól a törvény!) Hogy ez miért történik így, az számomra rejtély, illetve nem egészen rejtély, hiszen a kidolgozók személyében rejlik a magyarázat. Az elmúlt hetekben elég sok konferencia volt ebben a kérdésben, némelyiken megfogalmazták azt a gyanút is, hogy vajon nem azok a képviselők erőltetik ezt a pontrendszert, akik arra számítanak, hogy majd nem jutnak be a parlamentbe. Vajon nem ők sürgetik ezt még a jelenlegi Kormán y alatt? A kérdések nem az enyémek, tudom, hogy e gyanúsítás, amely külső körökből származik, képviselőtársaim egy részéhez méltatlan. De nagyon nehéz ezekre a vádakra válaszolni akkor, amikor ezelőtt néhány héttel úgy került a kezünkbe a törvényjavaslat, hogy Boross Péter miniszterelnök úr képviselői sürgetésre hivatkozik. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslat 45. szakaszának (2) bekezdése kapcsán a bizottsági támogatás ellenére a miniszter úr annak idején mondjon nemet, javítva, amit lehet, ezen a helyzeten . Társaimat pedig arra, hogy ne támogassák Pesti Ferenc, Pongrácz József és társai módosító indítványát, mely ilyen irányú módosítást tartalmaz privatizációs ügyekben. (19.40)
