Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1341 országgyűlési határozatnak megfelelően jártunk el. A versenytárgyalás első szakasza, az előminősítő eljárás lezárult. Időközben azonban a feladat elvégzésére alkalmasnak minősített öt konzorciumból csupán kettő maradt versenyben. A pályázók úgy ítélték meg, hogy a kiírás szerinti határidőn belül a pályázat kidolgozását elvégezni nem tudják, ezért mind a két versenyben mar adt pályázó olyan kérést terjesztett elő, hogy a beadási határidőt hosszabbítsuk meg. A kérés teljesítése nélkül a koncesszióba adási tárgyalás meghiúsult volna, ezért úgy határoztam, hogy ez év január 20ig engedélyezem a határidő meghoszszabbítását. A be érkezett pályázatok értékelése megkezdődött. A tárgyalások alapján határozhatjuk meg a koncessziós szerződések feltételeit. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy rendkívül körültekintő előkészítési és tárgyalássorozatra kell felkészülnünk annak érdekében, hogy ez a több mint 100 milliárd Ftos beruházás minél kisebb állami áldozatvállalással valósuljon meg, és a koncessziós versenytárgyalás se hiúsuljon meg. Megértjük azokat, akik az M3as mielőbbi építését szorgalmazzák, világosan kell azonban a zt is látnunk, hogy a koncesszióba adás gazdasági megállapodás alapján jöhet létre, ennek menetrendje pedig nem kizárólag a központi döntéstől vagy a tárca intézkedéseitől, szándékaitól függő kérdés. A magunk részéről minden lehetséges eszközzel igyekszünk biztosítani a koncesszióba adás sikerét. Az autópálya nyomvonalán egyébként már megkezdtük a területek adásvételi szerződésének előkészítését és a régészeti feltárási munkákat. Ráadásul én úgy ítélem meg, hogy az M3as autópálya építésének megkezdésére a koncessziós szerződés aláírását, az építési területek megvásárlását és az építési szerződés megkötését követően legkorábban ez év végéig kerülhet sor. Arra is föl kell azonban készülnünk, tisztelt képviselő úr, hogy nem sikerül a koncesszióba adás tárgyalá ssorozata, és ekkor valamilyen más finanszírozási megoldást kell keresnünk. Ezt azonban nagyon óvatosan kell csinálnunk, hiszen nem terhelhetjük meg ilyen mértékű kiadással sem az állami költségvetést, sem a gépjárművezetők benzinadóját nem lehet radikális an emelni. Alapos körültekintésre, előkészítésre van te- hát szükség, hiszen egy százmilliárdos beruházásnál 510%os hibahatár igen jelentős volument reprezentál, amit okosabb célra is fel lehet használni. Arra a kérdésre pedig, hogy a borsodi térségben m ilyen infrastrukturális fejlesztéseket kívánunk kezdeményezni, el tudom mondani, hogy a minisztérium elsősorban az elkülönített állami pénzalapokból – útalapból, vízügyi alapból, területfejlesztési alapból, mezőgazdasági fejlesztési alapból – kiírt pályáza tok elbírálásakor kiemelten támogatja a borsodi térség igényeit. Így például pályázati úton segítjük az önkormányzatok összekötőút, bekötőútépítését, kerékpárutak létesítését, a vízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítását, továbbá a hel yi tévbeszélőellátás fejlesztését. Ennek a megye vonatkozásában körülbelül 200 milliós nagyságrendje lesz az idén. Ezen túlmenően a nemzetközi versenyre bocsátott projektjeink elbírálásánál elsődleges szempontként értékeljük a hazai megvalósításban történ ő részvételt. Az új autópályák és folyami hidak koncesszióba adásánál köztudottan igen nagy volumenű beruházásokról és nemzetközi konzorciumok versenyéről van szó. Törekvésünk eredményességét jelzi, hogy az eddig elnyert közúti építőmunkák kivitelezését tö bb mint 90%ban hazai vállalkozók fogják elvégezni. Arra vonatkozóan, hogy konkrétan milyen létszámú munkaerőt foglalkoztat majd az infrastruktúra fejlesztése a borsodi kohászatból elbocsátottak közül, ma még, a pályázatok elbírálása előtt, nem rendelkezün k végleges információval. Előzetes számításaink szerint mintegy 11001300 fő szakképzetlen munkaerő talál foglalkoztatási lehetőséget. Emellett a csatornázás, távbeszélőhálózat fejlesztésével további vállalkozásélénkítő tevékenységet fogunk gyakorolni, am inek hatásaként másodlagos piaca nyílik meg a munkaerőnek. Nagyon remélem, hogy ez a jelentős befektetés, valamint a kormányzati erőfeszítések ezen a téren is meghozzák azokat a hatásukat, mint az ország más területén, és továbbra is csökkenteni tudjuk a m unkanélküliséget, növelni a magyar gazdaság teljesítőképességét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
