Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
135 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő kérte a kivételes eljárással történő tárgyalást. Most ennek a kérdésében kell határoznunk, mégpedig kétharmados támogatottságot igényel. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés 142 ig en szavazattal 40 ellenében, 26 tartózkodás mellett a szükséges támogatást megadta a kivételes tárgyaláshoz. Az előterjesztő kérte a sürgősség kimondását is. Most erről szavazunk, ugyancsak kétharmados támogatást igényel. Most kérem szavazatukat. (Szavazás .) Köszönöm. Az Országgyűlés 168 szavazattal 13 ellenében, 20 tartózkodás mellett kimondta a sürgősséget is. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály vonatkozó rendelkezése értelmében a költségvetési bizottságot jelölöm ki az előterjesztés vitájának lefolytatás ára. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről, valamint kivételes és sürgőseljárásban történő tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Soós Károly Attila képviselőtársunk a Szabad Demokraták Szövetségéből kivételes és sürgős eljárást kérve öná lló indítványt nyújtott be az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítására a 15 279es számon. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne rövid indoklást adni? Igen. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Vigyázzunk jobban az adófizetők pénzére! Ebből a célból nyújtottam be rövid törvénymódosító javaslatot, tisztelt Elnök Úr és tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit részletesebben szeretnék róla szólni. Mai költségvetési gazdálkodási rendsze rünkben különféle költségvetési szervek gyakran hosszú időn keresztül rendelkeznek jelentős, ideiglenesen szabad pénzeszközökkel. Sok más országban olyan rendszer működik, amelyben ilyen pénzek nincsenek, illetve központilag a Pénzügyminisztérium kezeli az okat. (15.50) Úgy vélem, hosszabb távon nálunk is ilyen rendszert kell bevezetni – ez azonban nem a ma kérdése. A ma kérdése, sőt nagyon is a ma kérdése azonban e pénzek kezelésének mikéntje. A költségvetési szervek kamatjövedelemelérése és ezáltal pénzfo rrásaik növelése érdekében gyakran bíznak meg bankokat, brókercégeket azzal, hogy azok az ő ideiglenesen szabad pénzeszközeiből államilag garantált értékpapírokat vásároljanak. Ez a gyakorlat megfelel – a brókercégek vonatkozásában tavaly októberig megfele lt – a törvény előírásának. Előfordul azonban, hogy a megbízott bank, illetve brókercég a megbízás pontos teljesítése helyett más műveletbe kezd a költségvetési szerv pénzével. Ismeretes módon így járt el az Ybl Bank 1992ben, és amikor júliusban fizetéské ptelenné vált, körülbelül 2 milliárd forint költségvetési pénz ragadt bent nála. Hasonló eljárásra utal a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium újabb keletű esete a Lupis Brókerház Részvénytársasággal. Az utóbbi ugyanis az előbbieknek jóval a határidő l ejárta után sem tudott visszafizetni több mint 900 millió forintot, és – mint újabb hírekből tudjuk – a társadalombiztosítás egészségvédelmi pénztárának sem mintegy 400 millió forintot, amit államilag garantált értékpapírok vásárlására vett át a brókerház. Ez csak azzal magyarázható, hogy a pénzt nem ilyen értékpapírokba, hanem valami másba fektette. Nem lehet kétséges, hogy a brókerház – ugyanúgy, mint korábban az Ybl Bank – szerződést szegett. Hogy konkrétan mit tett a pénzzel, ma nem tudjuk, de a köztárs aságnak megvannak a megfelelő szervei, amelyek ezt majd kiderítik, és döntenek a megfelelő szankciók alkalmazásáról. Nyilván meg fogják vizsgálni az ügyben érintett költségvetési szervek illetékeseinek felelősségét is –
