Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
1339 bank egy megvalósíthatósági tanulmányra pályázatot írt ki, ennek elkészülte után lehet megállapítani azt, hogy milyen költségeket igényelne a vasútvonal megépítése, milyen rentabilitása volna ennek a beruházásnak, s ezt követően lehet a Parlament, illetv e a két ország Parlamentjei elé terjeszteni. Ezért úgy tudom, legkorábban jövő év vége felé születhet döntés arról, hogy ennek a vasútvonalnak a megépítését elkezdjék a kivitelező cégek. A kérdés második része a vasútvonalak villamosítá sa. 1992 decemberében írtunk ki erre pályázatot, öt cég jelentkezett a tenderre, három közben visszalépett, jelenleg két céggel folynak tárgyalások. Alapvető gond az, hogy az úgynevezett koncessziós megoldást, tehát a vasútvillamosítási beruházás törleszt ését – a villamos és a dízelvontatásbeli különbség megtérülése alapján – nem valószínű, hogy maradéktalanul meg tudjuk valósítani. Éppen ezért most azt vizsgáljuk, hogy milyen egyéb megoldásokat, kivitelezéseket, pénzügyi megoldásokat tudunk majd felmutatn i, és ennek alapján mindenképpen elkezdjük ez év őszén a villamosítási munkákat; vagy koncessziós alapon vagy pedig a költségvetés pénzére, esetleg valamilyen hitelfelvételre támaszkodva. Valóban szükséges és nagyon célszerű volna a vasúti közlekedés idejé t Budapest – Szombathely között leszállítani, és erre, azt hiszem, meg is van a lehetőség. Végezetül, hogy ezekben a munkálatokban, legyen az vasútvillamosítás vagy új vasútvonal építése, milyen mértékű magyar értékteremtés valósítható meg, azt hiszem, hogy idáig is, és ezen túl is meghatározó volt a pályázatok elbírálásánál, hogy mennyi magyar munkát és Magyarországon előállított anyagot használtak fel az építkezéseknél. Még a legkritikusabb, a budapest – hegyeshalmi vasútvonal felújítása során is el tudjuk ér ni a 60%os hazai értékteremtést, én biztos vagyok abban, hogy a vasútvonal építésénél közel 90%ban, a vasútvillamosításnál is jóval 60% fölött lesz a magyar részarány ezekben a kivitelezési munkálatokban. Remélem, képviselő urat kielégíti a válaszom. (T aps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Következik Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője, aki kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek A borsodi acélipari leépítések és az infrastruktúrafejle sztés kapcsolatáról címmel. Megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez – A borsodi acélipari leépítések és az infrastruktúrafejlesztés kapcsolatáról címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság Kormánya 1994. február 10i ülésén foglalkozott a borsodi acélipar reorganizációjával. Megismerve a határozat tartalmát, elemezve azt szakértők bevonásával, és annak várható hatásait megvizsgálv a, az alábbi kérdéseket teszem fel miniszter úrnak: A határozat 6/c pontja felhívja a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, hogy kezdeményezze a térség foglalkoztatását elősegítő infrastrukturális fejlesztéseket, melynek határideje 1994. január 30 . Mivel a fent már idézett határozat értelmében legkevesebb 3000 ember veszíti el a közeljövőben munkahelyét Miskolcon és környékén, csak helyeselni lehet az idézett 6/c pont tartalmát. Ugyanakkor ismert a Magyar Köztársaság Kormánya 1070/1992. számú határ ozata is, mely BorsodAbaújZemplén és Heves megyék fejlesztési programjáról szól, melynek 4/a pontja arról intézkedik, hogy a Kormány szükségesnek tartja az országos közúthálózat fejlesztésében prioritást jelentő M3as autópálya koncessziós versenyeztetés ének előkészítését és az építési munkák 1993. évi megkezdését. Külön kell szólnom az M3as autópálya építésének helyzetéről, illetve állásáról. A 3as autópályaépítés ügye mármár tengeri kígyóvá változott, a sajtó havonta visszatér a témára, nekem
