Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1306 napirenddel összehívott közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Ez gyakorlatilag így nem működik. Nem működik azért, mert a szövetkezeti törvény előírja, hogy 15 nappal megelő zően kell a meghívókat kiküldeni, 15 nappal megelőzően kell a tagokat értesíteni a közgyűlésről, pontosan azért, hogy felkészüljenek, hogy a napirendekkel kapcsolatban tájékozódhassanak, így fizikailag nem lesz lehetőség arra, hogy értesítsék ezeket az emb ereket. Hiszen csak a jelenlevők, tehát a megjelent tagok fognak tudomással bírni arról, hogy a közgyűlés határozatképtelenség miatt elmaradt, így elméletileg ők eljöhetnek, de azok, akik nem jelentek meg a közgyűlésen, tulajdonképpen nem értesülnek a közg yűlés újabb időpontjáról. Magyarul: nincs értesítési lehetőség. (9.30) Ezért kénytelen vagyok – mivel azt a javaslatomat, ami arra vonatkozott, hogy a szövetkezeti törvénynek ilyen formában történő megváltoztatásá t, ezt a paragrafust hagyja ki a Parlament, a bizottság nem támogatta – most egy olyan csatlakozó módosító javaslatot benyújtani, hogy az eredeti törvényhely a következőképpen változzon meg: A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatké pes. Határozatképtelenség esetén – és itt maradjon ki az a betűzés, hogy "annak megállapítását követően ismételten", tehát maradjon úgy, hogy "határozatképtelenség esetén" – a 15 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirend tekint etében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül, határozatképes, kivéve – és itt javasolnék még egy módosítást – , ha – és az "e" maradjon ki – törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik. Én azt gondolom, hogy ezzel a technikával elérhető lenne a z, hogy a törvényalkotó szándéka érvényesülne, nem azonos napra kerülne a második közgyűlés – a más szempontok szerint határozatképes közgyűlés – , és ugyanakkor végrehajthatóvá válna ez a törvény. Az "e" betűzést azért szeretném kihagyni, mert fölösleges a nnyira beszorítani a szövetkezeti törvény egy újabb módosítását, hogy "ha e törvény másként nem rendelkezik". Ha törvény másként nem rendelkezik vagy alapszabály másként nem rendelkezik, ez pontosan elegendő, és így működőképesebbé válhatnának a szövetkeze tek. Szeretnék kitérni arra az újabb technikára, amit Zsiros képviselő úr terjesztett be, hogy a közgyűlésre a Földművelésügyi Hivatal képviselőjét is meg kell hívni. Ismerjük pontosan ennek a politikai hátterét, ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. A tá rsaságoknak, a cégeknek és a szövetkezeteknek a felügyeletét különböző törvényekben úgy szabályoztuk, hogy azt a Cégbíróság látja el. Teljesen fölösleges, indokolatlan és elfogadhatatlan, hogy a Földművelésügyi Hivatal – egy állami intézmény – rendszeres f elügyeletet gyakoroljon. Egyébként is a szövetkezet tagsága hozhat olyan döntéseket, amelyekhez még nekik sincs semmi közük. A beterjesztett javaslatok között van egy olyan törvényhely, ami arról szól, hogy a szövetkezet az adózott eredményéből üzletrésztő két emelhet, üzletrészt képezhet. A törvénynek ez a megfogalmazása félreérthető. Ezért én olyan módosító javaslatot terjesztettem be – és javasolnám, hogy a tisztelt Parlament ezt fogadja el – , hogy ne legyen félreérthető a törvény szövege; a szabályozásba n maradjon benne az is, hogy eredménytartalékot vagy tartaléktőkét képezhet, és csak mint lehetőség álljon fenn az, hogy a tagoknak – üzletrészeik arányában vagy az üzletrésszel nem rendelkező tagoknak is – üzletrészt juttasson a szövetkezet. További bonyo dalmakat jelent, ha a törvény a jelenlegi megfogalmazásban kerül elfogadásra. Szerepel a tervezetben a szövetkezetek szétválása kapcsán, hogy a hitelező pénzintézetet értesíteni kell a szövetkezet szétválásáról; a beterjesztett javaslatban az szerepel, hog y a szétválást követően három napon belül. Én azt gondolom, hogy a hitelezők biztonsága és a szövetkezetek szétválás utáni eredményes működése érdekében is más eljárást, más technikát kellene alkalmazni. Én beterjesztettem egy olyan módosító javaslatot, am i úgy szól, hogy vagy a szétválással kapcsolatos közgyűlésre hívják meg ezeket a pénzintézeteket – természetesen kizárólag a szétválással kapcsolatos napirend tárgyalására – , de elfogadhatónak tartanék egy olyat is, hogy a szétválással kapcsolatos vagyonme gosztás esetén, a vagyonmegosztásról szóló előzetes tárgyalások
