Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 30. szerda, tavaszi ülésszak 18. nap (375.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1305 nyújtott be annak érdekében, hogy a közgyűlésre vonatkozó szabályok egyértelművé váljanak, valamint a szövetkezeti törvényben azokat az anomáliákat fel lehessen oldani, ami az egy tag – egy szavazat elvének megváltoz tatását jelentené. Bizottságunk a Kormány által előterjesztett A és B variáció tekintetében a B mellett voksolt, ami azt jelenti, hogy továbbra is kívánatosnak tartja, miszerint a termelőszövetkezetekben a szavazati arány a tagsághoz, ne pedig a vagyonnagy sághoz kötötten alakuljon. Körülbelül ennyi az ajánlatunk, és ennek az elfogadása esetén a mezőgazdasági bizottság az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a gazdasági bizottság tisztségviselőit: kíváne a bizottság előadót állítani? Senki sem jelentkezett. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság tisztségviselőit: kíváne a bizottság előadót állítani? Senki sem jelentkezett. Akkor megnyi tom a vitát. Két képviselőtársunk előre feliratkozott, de egyiküket sem látom az ülésteremben: Nagy Tamás, illetve Szabó Lukács előzetes jelentkezése történt meg. De nincsenek jelen. Kérdezem akkor: ki kíván a jelenlevők közül felszólalni? Igen. Lakos Lász ló képviselőtársunk jelentkezett a Magyar Szocialista Pártból. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném elmondani, hogy rendkívül s ajnálatos, hogy a Földművelésügyi Minisztériumból senki sem képviseli a minisztériumot a napirend tárgyalásán. (Közbeszólás a jobb oldalon: A tévét nézik!) Nem látok itt a teremben, csak tvfelvevőt, azon bonyolult lesz nézni. Köszönöm a segítséget. Azt sz eretném elmondani, hogy a szocialisták nem értenek egyet ennek a törvénynek az elfogadásával. Nem értenek egyet azért, mert sok szempontból ellentétes a nemzetközi szövetkezeti elvekkel, és nem értünk egyet azért, mert olyan paragrafusok kerültek bele, ame lyek önmagában működésképtelenné teszik ezt a szövetkezeti törvényt a szövetkezeti törvény módosítása kapcsán. Először is: egyetértve a mezőgazdasági bizottság javaslatával, ami a B változat elfogadását jelenti, de ez nem jelenti a törvény elfogadását, ren dkívül veszélyesnek tartjuk, hogy a nemzetközi szövetkezeti elvekkel ellentétesen az egy tag – egy szavazat elve helyett, amely a szövetkezeti mozgalomnak, a szövetkezeti rendszernek egy alapvető kritériuma, a vagyonarányos szavazás kerüljön be a szövetkez eti törvénybe; különösképpen pedig az, hogy kötelezően kerüljön be ez a törvénybe bizonyos döntések meghozatalánál. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a kistulajdonosok, a kis üzletrészaránnyal rendelkezők belátható időn belül elveszítik a beleszólási jogukat a szövetkezetek működésébe (Közbeszólás a jobb oldalon: Ha elveszítik!) és ez semmiképpen nemkívánatos. A részletes vitában szeretnék kitérni több olyan módosító javaslatomra és több olyan pontra, amelyet a törvény általános vitája kapcsán benyújtottam, b enyújtottunk, és amelyet szeretnék most részletesebben kifejteni. Egyrészt a törvénytervezet abból a célból, hogy ugyanazon a napon két közgyűlést ne lehessen tartani, ha az első időpontra kitűzött közgyűlés határozatképtelen lenne a tagok kis számban tört ént megjelenése miatt, olyan technikát kíván bevezetni, hogy nem azonos napra, de 15 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés határozatképes legyen akkor is – kivéve természetesen bizonyos döntési jogosítványokat – , ha a tagok azon bármilyen szám ban jelentek meg. Sajnos, indokolt ez a módosítás, különösen a nem mezőgazdasági típusú szövetkezetekben, de a beterjesztett javaslat nem megfelelő ennek a könnyítésnek a megvalósítására. Az szerepel ugyanis a törvénytervezetben, hogy a határozatképtelensé g megállapítását követően 15 napon belül azonos
