Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁDÁR PÉTER (KDNP) - ELNÖK (Vörös Vince): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1227 Az elmondottak alapján nyugodtan állítható, hogy az álla tegészségügyi szolgálatnak a betegségre vonatkozó szakmai és igazgatási gyakorlata megfelelő, ennél többet az ilyen perek elkerülése érdekében nem tud tenni. A második kérdés esetében – hogy tudniillik vane mód arra, hogy az állategészségügyi hatóság a kárenyhítésekben aktív pénzügyi szerepet vállaljon – a válaszom röviden az, hogy: igen. Azonban különbséget kell tenni az állami kártalanítások és az egyéb kártérítések között. A polgári peres ügyekben ítélettel kiszabott kártérítéseknek a behajtása termés zetesen nem lehet egy állami szakszolgálat feladata, arra megvan a megfelelő szervezet, nevezetesen a bírói végrehajtói szervezet. Más a helyzet az állami kártalanítások esetén. Ezek kiutalását jelenleg törvényerejű rendelet szabályozza. A kártalanításra j ogosító betegségek körét miniszteri rendelet határozza meg, és ugyanez a rendelet a kifizetéseket egy adott biztosítótársaságra ruházza, amely köteles a kártérítés jogosultságának a beigazolódását, illetve a kárbecslés megtörténtét követő 30 napon belül fi zetni. Amennyiben kialakítható egy olyan pénzügyi konstrukció, amely alapján maga a szakszolgálat egyszerűbben és gyorsabban tud fizetni a termelőnek, ez – álláspontunk szerint – mindenképpen támogatható és támogatandó, de addig is, amíg erre vonatkozóan n em alakul meg egy olyan szervezet, amelyik ezt elvégezze, úgy gondoljuk, hogy ez a szakszolgálat ezt meg tudja tenni. Kérem, hogy szíveskedjék a válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Ugyancsak Kádár Péter képv iselőtársunk kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek Az OTPlakáshitelszerződések és a gyermekvállalási kötelezettség címmel. Kádár Péter képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Kádár Péter (KDNP) – a pénzügyminiszterhez – Az OTPlaká shitelszerződések és a gyermekvállalási kötelezettség címmel KÁDÁR PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A lakásépítési hiteltámogatás rendszerében a közelmúltban kormányszintű jogszabályalkotás kedvezőbb helyzetet teremtet t a korábbinál, vannak azonban olyan áthúzódó hatások, amelyek a korábbi szabályozásból adódnak. Konkrétan egy ilyenre gondolok: a gyermekvállaláshoz kötött kedvezményes hitelek folyósítására. Több esetben előfordult – szám szerint 13 esetről tudok Sarkad városában és vonzáskörzetében – , amikor a fiatal házasok az elvállalt második vagy harmadik gyermeküket nem tudták "teljesíteni", azaz a fiatal édesanya elveszítette magzatát. Ezzel nemcsak egy családi megrázkódtatáson ment át a fiatal házaspár, hanem eles ett a kedvezményes törlesztőrészlettől is, és az OTP a korábbi, 1990ben megalkotott jogszabálymódosításra hivatkozva nem tudja alkalmazni a méltányosság elvét. Az a kérdésem a miniszter úrhoz, illetve az államtitkár úrhoz, hogy ezek a családok, ezek a fi atal házaspárok milyen módon tudják mégiscsak igénybe venni a méltányosság elvét, hogyan ellentételezhető az a csapás, az a megrázkódtatás, ami a magzat elvesztése esetén ilyenkor az édesanyára és a családra hárul. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Fe lkérem dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár válasza BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvise lő Úr! Meglévő vagy vállalt gyermekre 1971 óta nyújt az állam szociálpolitikai kedvezményt. Ezen időszak alatt, tehát az elmúlt mintegy 23 évben töretlenül érvényesült az, hogy ha a vállalt gyermekek nem születnek meg, a hitelként megelőlegezett kedvezmény t vissza kell fizetni.
