Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1223 rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel és a gyermekek széles körében ismertetik. Magyarországon egyedül az Emberi Jogok Magyar Központja által kiadott Acta Humana foglalkozott részletesen és m agyar nyelven hozzáférhető módon e kérdéskörrel. Az elmúlt négy hónapban több gyermek- és ifjúsági szervezet tett sikertelen kísérletet arra, hogy megismerje a nemzeti jelentést. A fentiekre tekintettel kérdezem miniszter urat: 1. A Magyar Köztársaság jele ntését milyen forrásokra épülve, milyen módszerekkel, kik készítették? 2. Mi az oka annak, hogy a nemzeti jelentés készítésébe, kiküldés előtti véleményezésébe nem vonták be a gyermek, illetve a gyermekérdekeket képviselő szervezeteket? 3. A Kormány munka tervében melyik tárca és milyen határidővel kapta feladatul a jelentés előkészítését? Ha mulasztás történt, annak mi az oka és ki a felelőse? 4. Hogyan ítéli meg azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya megsértette az egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettségét, mivel nem teljesítette az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20án kelt egyezmény 44. cikke 1/a pontjának előírásait? 5. Hogyan minősítené a Kormánynak az egyezmény rendelkez éseinek hatékony és arra alkalmas eszközökkel, a gyermekek széles körében történő ismertetése érdekében végzett munkáját? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Surján László népjóléti miniszter urat, szívesked jék a választ megadni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hivatkozott törvé nyi helyeket most nem ismertetem én is, hiszen elhangzott a kérdésben. Valóban, Magyarország már 1991ben kihirdette a vonatkozó egyezményt. Az a kormányszerv, amely a gyermekek jogainak kérdéseivel foglalkozna, ebben a tekintetben a jelentés elkészítése a feladata, az a Külügyminisztérium. Általában a Külügyminisztérium gondozza a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos tevékenységeket. A Külügyminisztérium felhívta az érintett kormányzati szerveket, hogy az 1991. október 15i ülésszakon elfogadott irányelve k alapján készítsék el az illetékességi körükbe tartozó részjelentéseket. Az a szerv, amely ezt valójában összefogja a Külügyminisztérium számára, a Miniszterelnöki Hivatal deregulációs és kodifikációs bizottsága, és bekapcsolódott ebbe a munkába a Nemzetk özi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesülete is. Mint említettem, a Kormány más konkrét témafelelőst nem nevezett meg, a határidőt – a ratifikálás figyelembevételével – az ENSZ titkársága szabta meg. Ennek meg nem tartása azonban nem azt jelenti, hogy Magy arország megsértette volna az egyezményt. Tudni kell, hogy 1969ben a bécsi egyezmény világosan kimondta, hogy nemzetközi szerződések esetén a határidő meg nem tartása nem tekinthető a végrehajtás elmulasztásának, már csak azért sem, mert ezen határidők a helyi viszonyok ismerete nélkül születnek meg, adott esetben fizikailag is teljesíthetetlen követelményeket állítva. A jelentés leadásának késedelmes teljesítése magyar viszonylatban alapvetően arra vezethető vissza, hogy az 1. pontban említett ENSZiránye lvek olyan statisztikai adatszolgáltatást követelnek meg több kérdésben, melyre jelenleg Magyarország nincs felkészülve. Így többek között az egyezmény néhány cikkelyében etnikai bontásban kérik például a hajléktalan és a menekült gyermekek adatait, de az erőszak és elhanyagolás állapotában levő gyermekek számának dokumentálása során is ilyen bontást kívánnak meg.
