Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
1188 Az árfejezet szerint a villamosenergiaárak nak tartalmazniuk kell ezek után az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeit, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget is. Az árképzés és áralkalmazás szabályait 1997. január 1jétől kezdődően a Magyar Energiahivatal ál lapítja meg. Ezen időpontig azonban átmeneti jelleggel továbbra is az ipari és kereskedelmi miniszter jár el ármegállapító hatóságként. (11.00) Az előttünk álló, nem egészen három év alatt kell tehát a miniszternek egy olyan, közel értékarányos árat fokoza tosan és előre ütemezetten kialakítania, melynek ellentételezésére a Kormány kell hogy egyidejűleg hatékonyan működő szociális kompenzációs rendszert kidolgozzon. Bármelyik lépés elmaradása súlyos helyzetet idézhet elő, mert vagy az ellátásbiztonság, vagy a társadalmi nyugalom kerülhet veszélybe. Bár számos módosító indítvány szerette volna kiterjeszteni a törvény hatályát az 50 MWnál kisebb teljesítményű, saját célú villamosművekre is – legalábbis műszaki biztonsági szempontból – , a gazdasági bizottság ne m támogatta ezen javaslatokat, s minimális módosítással lényegében a törvényjavaslat által megfogalmazott nagy szabadságfokú elképzelést támogatta. Módosításra, műszaki pontosításra került néhány fogalommeghatározás: az erőmű, az erőművi teljesítmény – ez egyébként különösen lényeges, hisz a termikus teljesítmény helyett visszatértünk a műszaki életben szokásos, elterjedt és eddig is használt névleges aktív, azaz wattos teljesítmény fogalmára – , a közcélú villamosmű, a fogyasztó, valamint a saját használatú villamosmű fogalma került pontosításra, módosításra. Szintén jelentős számú módosító indítvány tűzte ki célul az erőművi beruházások döntési mechanizmusának jelentős mértékű liberalizálását, hisz a törvényjavaslat által elképzelt megoldás árasztotta magáb ól a bürokratikus, etatista szemléletet. Nyilvánvaló, hogy nem lehet úgy kitűzni célul a privatizációt, hogy ezenközben az állami engedélyezés eszköztára szinte változatlanul fennmarad és tovább öröklődik. Részleges sikerként könyvelhető el az a konszenzus os megoldás, miszerint az ipari miniszter lemondott a 200 és 600 MW közötti erőművek létesítésére vonatkozó jóváhagyási jogosultságáról, miközben azonban nem mondott le az ugyanezen teljesítménytartományba tartozó erőművek energiahordozójának kiválasztási jogosítványáról. Vagyis: jóváhagyás nélkül épülhet ugyan 200 és 600 MW közötti erőmű, de csakis az általa – az ipari és kereskedelmi miniszter által – engedélyezett tüzelőanyag bázisán. A gazdasági bizottság alapvetően módosí totta, kiterjesztette a Magyar Energiahivatal jogkörét, hisz különféle képviselői indítványok felhasználásával készített saját módosító indítványa szerint a működési és létesítési engedélyek kiadásán túl maga fogja megállapítani – mármint a Magyar Energiah ivatal – a villamosenergiaárakat, mint az előbb arról már szó esett, három év késleltetéssel, azaz 1997. január 1jétől, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításának szabályait, egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét és azon adatok körét, amelyet az en gedélyes köteles nyilvánosságra hozni. A fogyasztóvédelem törvényjavaslat által elképzelt mechanizmusát nagyban javítja az a gazdasági bizottság által támogatott módosító indítvány, miszerint a hivatal minden olyan adatot és információt átad a fogyasztói é rdekképviseleti szervezeteknek, amelyek a fogyasztói érdekekkel kapcsolatosak. A hivatalos engedélyezés indokolatlan szigorúságát oldja az a gazdasági bizottság által támogatott javaslat, miszerint közcélú erőművek létesítése során nemcsak az 1 MW, de a 2 0 MW alatti erőművek sem engedélykötelesek. Ugyancsak lényeges módosítása a törvényjavaslatnak az a gazdasági bizottsági indítvány, miszerint bármely villamos iparági engedély csak pénzügyi, gazdasági szempontból egyaránt megbízható és alkalmas háttérrel r endelkező kérelmezőnek adható ki. Gazdasági bizottsági módosító indítványban rögzítettük, hogy az erőműlétesítési engedély kiadása automatikus kell hogy legyen,
