Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
1189 amennyiben teljesül egy hármas feltételrendszer, azaz a közmeghallgatás, a szakértői bizottság véleménye és a helyi szakhatóság álláspontja egyaránt pozitív. Jelentős vitát váltott ki a gazdasági bizottságban, hogy a villamos energia szállítására, szolgáltatására szóló működési engedélyek határozatlan vagy meghatározott időtartamra kerüljeneke kia dásra. Végül az előterjesztő által javasolt határozatlan idő mellett döntöttünk annak feltételezésével, hogy az engedélyek jól ellenőrizhető feltételrendszert is magukban foglalnak majd, amelyeknek esetleges nem teljesítése esetén mód nyílhat az engedély v isszavonására. Már a törvényjavaslat általános vitája során több felszólaló is szóvá tette, hogy különös dolog lenne előírni az engedélyes részére a hatékony és gazdaságos működés kötelezettségét. A gazdasági bizottság is azt a – legkisebb költség elvének betartását indítványozó – javaslatot támogatta, amely ezen piacidegen paragrafus helyébe kerülne. Jelentős vita után fogadta el a gazdasági bizottság azt a módosító indítványt, amely szerint közcélú villamosművet közterületen az engedélyes díjmentesen léte síthet és üzemeltethet. Ez ugyan az önkormányzatokat hátrányosan érinti, ugyanakkor nem kényszeríti az engedélyest arra, hogy újabb költségeket terheljen át a fogyasztókra. Saját célú villamosmű esetében természetesen fennáll a díjfizetési kötelezettség. B ár az idegen ingatlanon keresztül húzódó vezetékjog felvethet kárpótlási igényeket, a bizottsági vita során sem sikerült az előterjesztők által javasoltnál jobb megoldásban megállapodni. Ez azt jelenti, hogy kárpótlás nincs, legfeljebb – megegyezés hiányáb an – kisajátítás. Ezzel szemben támogatta a bizottság azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a használati jogért az ingatlantulajdonosnak köteles térítést fizetni az engedélyes. Éles viták után és szavazategyenlőséggel vetette el a bizottság azt a javaslatot, amely oldani kívánta volna és a gyakorlatban betarthatóvá tenni az előírt legalacsonyabb beszerzési árú villamos energia fogalmát. Sokak szerint az előterjesztő kategorikus meghatározása értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Sajnos, ebben a pon tban nem sikerült megegyezésre jutnunk a Kormány tisztelt képviselőivel. A gazdasági bizottság elfogadta az előterjesztő azon érvelését, miszerint mivel az Európai Unió országaiban sem elfogadott és alkalmazott a szabad vezetéki hozzáférés, azaz az open ac cess elve, úgy az nálunk sem indokolt, még ha erős monopóliumrongáló hatása lenne is ezen fogalom bevezetésének. Konszenzussal – s mint a gyakorlatban kivihetetlen indítványt – utasította el a gazdasági bizottság azt, amelyik áramdíjkedvezményt javasolt ad ni az atomerőmű 30 kmes körzetében lakó fogyasztók részére. A megújuló energiával termelt áramra vonatkozó átvételi kötelezettség automatizmusát a gazdasági bizottság műszaki és átvételi árfeltételek beiktatásával tartotta szükségesnek gyengíteni az esetl eges visszaélések elkerülése érdekében. A gazdasági bizottság legfeljebb három hónapos fizetési elmaradást javasol lehetővé tenni úgy, hogy a fogyasztó a villamosenergiaszolgáltatásból kikapcsolásra ne kerüljön, s hogy vele a közszolgáltatási szerződés fe lbontásra ne kerüljön. Végül érdekes elvi vita bontakozott ki azon módosító indítvány kapcsán, amely az erőművek bezárási költségeinek árban meglévő fedezeti összegének kezelését illeti. Az ilyen – évtizedeken keresztül halmozódó, majd rövid idő alatt felh asználásra kerülő – pénzmennyiség kezelésére a javaslattevő elkülönített tartalékalap létrehozását javasolta. A gazdasági bizottság végül nem foglalt állást ebben a kérdésben. A kérdés ma különös aktualitással bír, az Ybl Bankházban és a Lupis Brókerházban történtek után, nevezetesen, hogy egy adott célból létrehozandó és az idők során akkumulálódó pénzügyi alapot hol kellene kezelni és hol kellene gazdaságosan megforgatni, hogy arra az időpillanatra, amikor felhasználásra kell hogy kerüljön, nehogy veszíts en az értékéből, hanem az eltelt idő során csak gyarapodjon ez az alap vagy összeg. Végül úgy gondoltuk, hogy ez olyan pénzügyi természetű kérdés, aminek megoldását nem a villamosenergiatörvényben kell megtalálni. (11.10)
