Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (független)
1099 eddigieknél szigorúbb szempontok alapján mérlegeljék, milyen átképzés eket részesítenek támogatásban. Megmarad a 7. §. Ez jelentősen bővíti a közhasznú munkavégzés állami támogatását: a foglalkoztatásból eredő költség 90%át is elérheti a támogatás aránya a törvény megszavazása esetén. Eddig igen sok szakíró elemezte azt a k érdést, hogy a közhasznú munkavégzés eddig is nagyarányú, 70%os támogatása ellenére miért kihasználatlan. Például a vidéki munkanélküliség nyomasztóbb, ennek ellenére a közhasznú munkát igénybe vevők aránya a városokban magasabb. Ennek okát elsősorban abb an látják, hogy még az eddigi 30%os fedezetet sem tudták előkeríteni a legszegényebb községi önkormányzatok. A közhasznú munkát végzők kétharmada férfi és csak egyharmada nő. Ebben szerepet játszik, hogy elég mostohák a munkakörülmények: általában nincs s zociális helyiség az ilyen munkát végzők számára, nincs étkezési hozzájárulás, gyenge az érdekvédelem. Ezekre a hiányosságokra elsősorban a nők és a képzettebbek érzékenyek – a közhasznú munkát vállalók fele nem végezte el az általános iskola nyolc osztály át. Továbbra is eldöntetlen marad a közhasznú munkát megtagadók szankcionálása. Tavaly novemberben, a nagy havazások idején egyetlenegy önkormányzat sem vállalta fel azt a népszerűtlen feladatot, hogy munkára rendeljen be munkanélkülieket, illetve azt, hog y szankcionálja a munkamegtagadást. Nagyon nagy tehát a szakadék a jelenlegi törvények betűje és a létező gyakorlat között. Ezt a problémát sem az eredeti törvényjavaslat, sem a mostani megállapodás nem oldja fel. Összegezve az eddigi részleteket: a törvén yjavaslat még ebben a terjedelmében is javítja a munkanélküliek helyzetét, és a közeljövőben már enyhíti a munkanélküliséget. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Balogh Gábor független képviselő. Felszó laló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz, tekintettel arra, hogy én is azok közé tartozom, akik nem üdvözlik ezt a megállapodást, ugyanakko r – vis maior miatt – kénytelenek tudomásul venni. Nem üdvözlöm azért, mert nagyon sok olyan területet kell elhagyni ebből a törvényjavaslatból, aminek szabályozása minél előbb szükségeltetik. Emiatt nagy valószínűséggel hátrányt fog szenvedni a foglalkozt atás elősegítése, illetve a munkanélküliség kezelésének néhány speciális, az aktív foglalkoztatáspolitika körébe tartozó technikájának a megvalósulása. Azt el kell ismerni és be kell látni, hogy a foglalkoztatási törvény eredeti szellemében a klasszikus ér telemben vett foglalkoztatásra, illetve a klasszikus értelemben vett munkanélküliség esetére vonatkozott, erre épült föl. A hazai gyakorlat ettől bizonyos értelemben eltért, tekintettel arra, hogy Magyarországon munkanélküliség gyakorlatilag szinte alig vo lt. A tényleges munkanélküliség egy piacgazdasági környezetben is legalább 34%os. A nyugati szakemberek most egyértelműen 67%nál próbálják meghúzni azt a határt, ameddig természetesnek veszik, a piacgazdaság természetes velejárójának a munkanélküliségi rátát. Véleményem szerint ez már túlzott, különösen hogyha a hazai viszonyokra vetítjük. A munkanélküliség előidézője lehet bizonyos értelemben az itt szereplő járulék mértékének nagysága, előidézője lehet a társadalombiztosítási járulékok magas mértéke é s még egyéb olyan, adójellegű befizetési kötelezettségek is, amelyek nem teszik érdekeltté a munkáltatót abban, hogy valójában legális körülmények között csökkentse a munkanélküliséget.
