Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1096 A belső munkaerőpiac védelme indokolja, hogy a külföldi munkaerő foglalkoztatására csak a legszükségesebb esetben, munkavállalási engedély alapj án kerüljön sor. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának visszaszorítását szolgáló szigorúbb szankcionálási lehetőségek alapján a kiszabható bírság az ellenőrzés idején hatályos minimális bér ötszörösénél kevesebb nem lehet. A módosítás elfogadása a külföldiek feketefoglalkoztatását remélhetőleg visszaszorítja. A legsürgősebb javaslatok között megemlítem még a munkaadói járulék mértékének csökkenését, amely lehetővé teszi, hogy a munkaadó terhei mérséklődjenek, ezáltal fokozódjék a gazdaság aktivit ása. Ennek a javaslatnak elfogadását az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás is indokolja. Ez a ma reggeli megállapodásnak is a legfontosabb része, valamint a közhasznú munkavégzés, a 70%ról 90%ra való módosítás a Munka Törvénykönyv módosítása . Tisztelt Országgyűlés! Nem maradéktalanul felsorolva a foglalkoztatási törvény legsürgősebb módosító javaslatait, kérem, hogy azokat, a már elmondottakat mérlegelve, a tisztelt Országgyűlés tárgyalja meg és kiemelt fontosságukra tekintettel változtatás n élkül fogadja el. (10.00) Kérem képviselőtársaimat arra is, hogy a megtárgyalásra kerülő javaslatcsomaghoz lehetőség szerint már ne nyújtsunk be újabb módosító indítványokat, mivel azzal – a már említett szoros munkarend miatt – a szűkített javaslatok elfo gadása is veszélybe kerülhet. Elnök úr, köszönöm a szót. Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Mádi László, a Fiatal Demokraták Szövetségének felszólalója. Felszólaló: Mádi László (FIDESZ) MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálattal állapítom meg, hogy ez az egyik legtöbbet módosított törvényünk, és most újra előttünk hever az asztalon. Ennek részben indoka, hogy a munkanélküliség ilyen drasztikus mértékb en növekedett az elmúlt négy év során, részben – azt gondolom – kicsit jobban lehetett volna arra törekedni, hogy a törvény ne ennyire kuszán, ne ennyire torzítottan, fordítottan működjék, hiszen semelyik jogforrásának nem tesz jót, ha félévenként módosítj uk, és félévenként másfajta kiegészítésekkel, másfajta koncepcióval fogadjuk el. A törvény tárgyalása ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy egy kicsit a munkanélküliség helyzetét is áttekintsük, hiszen azóta, mióta a foglalkoztatáspolitikai vitanap megvolt a t isztelt Házban, nem nagyon beszéltünk a munkanélküliségről, s azt gondolom, hogy az ország egyik legsúlyosabb problémája ugyanakkor mégiscsak ez. Kormánypárti oldalról itt kicsit optimista felhangok hangzottak el a gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkentésének tendenciáit mutatva. Azt gondolom, hogy messze állunk még ettől és a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek minimális csökkenése egyáltalán nem jogosít fel bennünket arra, hogy sikerhangulatba kerüljünk, hiszen egyrészt látni kell, ho gy nagyon sokan kiesnek az ellátásból, másrészt pedig csökken a foglalkoztatottak száma. Itt tehát valahol valami hibádzik nyilvánvalóan, és itt komoly problémák vannak a háttérben, amit a regisztrált munkanélküliek száma már nem mutat világosan számunkra. Ugyanakkor amíg a munka termelékenysége nem nő, amíg a beruházások érezhetően nem kezdenek el növekedni, addig a regisztrált munkanélküliek csökkenését nem a gazdasági növekedés jelének kell venni, hanem ez valamilyen másfajta jelenséget mutat és másfajta problémákról árulkodik. Az esetleges gazdasági növekedés beindulásával – amit egykét éven belül reálisan valószínűleg nem jelezhetünk – az ifjúsági és a regionális munkanélküliség válsággócai nem fognak megoldódni. Ezek tehát olyan problémák, amelyeket m ég a gazdasági növekedés sem tud teljes egészében orvosolni; ezek olyan típusú válságjelenségek, amelyekkel hosszabb távon, kiemelten kell foglalkozni, hiszen olyan rétegek, olyan területek, olyan régiók sorsa múlik ezen, amelyek kiemelt fontosságúak az or szág szempontjából.
