Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független) - ELNÖK (Vörös Vince): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1052 ELNÖK (Vörös Vince) : Kö szönöm szépen. Soron következik dr. Ilkei Csaba független képviselőtársunk, aki kérdést kíván feltenni az ipari és kereskedelmi miniszternek Az idegenforgalom hiányosságai a fizetővendéglátásban címmel. Megadom a szót Ilkei Csaba képviselő úrnak. Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (független) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – Az idegenforgalom hiányosságai a fizetővendéglátásban címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idegenforgalmi szezonra tervező, készülő olyan állampolgárok teszik szóvá – Somogyban és másutt is – a fizetővendéglátás rendezetlen kérdéseit, akik korrekt szállásadói magatartással szeretnének tisztes jövedelemhez jutni. Ugyanez a nemzetgazdasági érdek is, különösképp a realizálhatónál kisebb állami bevételek miatt. Nemkülönben azért, mert hiányzik az európai színvonalú, összehangolt normákon alapuló magánszállásszolgáltatási rendszer. Ennek felvetése azért is aktuális, mert a hazai szálláshelyek színvonala, külpiaci megítélése kikerülh etetlen kulcskérdése lesz az expóra való felkészülésnek is. A jelenlegi helyzet kissé áttekinthetetlen, az érdekellentétek nehezen feloldhatóak. Az ország szálláskapacitásának 76%át a fizetővendéglátás keretében értékesített szállásférőhelyek adják. Az en gedélyeket kiállító önkormányzatok egyoldalú nyilatkozatok alapján nyújtják át az igazolványokat, anélkül hogy az érdemi ellenőrzésre lehetőségük volna. Azokat a viszonyokat, amelyek a szállásadók, a közvetítők, az utazási irodák, az utazásszervezők, az ér tékesítő szerveztek és a vendégek között kialakultak, átszövi a korrekt piaci magatartást meghatározó normák, szabályok és követelmények hiánya. A visszatérő ügyek csak abban különböznek, hogy melyik fél, melyik szektor a kiszolgáltatottabb az önkényes és szankcionálatlan lépések következtében. Nincs meg az a szakmai kritériumrendszer, amelynek érvényesülését az érdekképviseletek, a szövetségek kellő háttérrel garantálni tudnák. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal mindeddig képtelen volt megbirkózni ezzel a feladattal. Ezért kérdezem államtitkár urat: ki és mikor fogja kezdeményezni az európai igényű normák kialakítását és érvényesítését? Azon normákét, amelyek vonatkoznak – egyebek között – az osztályba sorolásra, az árkialakításra, a vevők tájékoztatására, egy minimális szakismeretet nyújtó oktatásra, egy korszerű – helyi, regionális és országos – regisztrációs és helyfoglalási rendszerre, államigazgatási, szakmai, vállalkozói, érdekképviseleti és egyéb érdekek összehangolására. Tehát magyarán mindarra, ami az országról kialakított képet befolyásolja, a turisztikai propaganda része, nem szólva arról, hogy tízezrek megélhetési forrása. Várom szíves válaszát, államtitkár úr. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi m inisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár válasza POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt dr. Ilkei Csaba! A kereskedelmi szállásférőhelyeknek valóban meghatározó részét teszi ki a fizetővendéglátás, tehát komolyan kell kezelni ezt a kereskedelmi szektort. Az európai színvonalú magánszállásrendszer hiányzik – állította kérdésében – , a rendszer több elemét érintette, ezekre majd igyekszem egyenként reagálni, és ahol más az ítéletem, más a minisztérium értékítélete, mint az öné, igyekszem ezt konkrétan megindokolni. Új helyzet teremtődött azáltal, hogy az 1993. évi LXXVIII. törvény hatá lyon kívül helyezte a fizetővendéglátásról szóló módosított 12/1978. MT rendeletet. Ez azt jelenti, hogy valamilyen szabályozás van helyette, és nem igaz az, hogy az állapotok abszolút rendezetlenek. A hivatkozott törvény 3. §ának (2) bekezdése ugyanis a z önkormányzati lakások esetében is meghagyta az
