Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
1053 önkormányzatok hatáskörében azt a lehetőséget, hogy szabályozzák a bérbeadás feltételeit és lehetőségeit. Az önkormányzat ezt rendeletben tudja meghatározni. A magántulajdonban levő ingatlanok esetében keres kedelmi szálláshelyként történő értékesítéshez a fizetővendéglátásról szóló rendelet hatályon kívül helyezésével már nem az engedély szükséges, hanem az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerint a vállalkozói igazolványt kell – úgymond – cs upán kiváltani. A közgazdasági szabályozásban az adókedvezmény ösztönzi a társasági adó keretében a falusi turizmust. Tudjuk jól, hogy ennek mértéke elfogadható akkor, ha csak 10 ágynál kevesebbről van szó, és az évi bevétel 300 000 Ftná l kevesebb. Szakmai kritériumokat bírált elsősorban, miszerint továbbra is érvényben van a 18/1979. BkM rendelet, amely meghatározza a szálláshelyek osztályba sorolási feltételeit. Ez a feltételrendszer valóban nem jellemzően a 15 évvel későbbi állapotokna k felel meg. A nemzetközi szintű követelményrendszert is már a 2029/1993. Korm. rendelet alapján korszerűsítjük, várhatóan ez évben – áprilisban, májusban – az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a rendelettervezetet a Kormány elé terjeszti. Tehát minisztér iumunk érzi a felelősségét ebben a kérdéskörben, és a rendezési feladat megindításának, elvégzésének a szükségességét. Azt állította, hogy a helyi önkormányzatoknak nincs módjuk érdemi ellenőrzésre. Semmilyen tiltás nincs, tehát a helyi önkormányzat akkor, amikor helyi adókat kezel, amikor egy település képéért felel, amikor egy helyi idegenforgalmi érték hasznosításából tud intézkedéseket foganatosítani és következtetni, akkor természetes, hogy nem elegendő megállni az engedély kiadásánál, hanem érdemben k ell utólag ellenőrizni mindazokat, amiket ön is említett: az áralkalmazást, azt, hogy megvane a megfelelő szakképzettsége a fizetővendéglátást biztosítónak, azt, hogy milyen jellegű tájékoztatást ad a fizetővendéglátás objektumáról; hiszen tudjuk jól, h ogy országos jellegű füzetek, kiadványok léteznek, azonban a kellő informáltságot általában helyben, az adott településen lehet keresni, hiányolni. A regisztrációra – úgy hiszem – a kamarai törvény keretében megvan a szervezeti forma, és a szakmai szövetsé gek feladata, hogy ezt meg is valósítsák. A fizetővendéglátás keretében – ahogy ezt jeleztem – a feketeszobakiadást fokozott ellenőrzéssel viszszaszorítva, a színvonalat a követelményrendszer gyakorlati megvalósításával lehet elérni és érdemként hasznosí tani. A kereskedelmi szálláshelyek értékesítésében, a turisták tájékoztatásában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium intézete, az Országos Idegenforgalmi Hivatal kiadványokat biztosít az ország néhány régiójáról. Ezek elsősorban a korábban is frekventált helyek. Eddig 22 turistainformációs iroda létesült az országban, amely pénzügyi támogatást is kap az idegenforgalmi alapból és a foglalkoztatáspolitikai alapból. Az elmondottak alapján úgy érezzük, hogy a fizetővendéglátás központi feladataival van aki fo glalkozik, ennek színvonalát igyekszünk emelni, országos tájékoztatást, információt adni. Szabadáras kategóriában különösebben sokat, sokkal többet elvárni nem lehet, mint a szabadáras tevékenységek, szolgáltatások más területén. Való igaz, az expo keretéb en egy kulturált, európai nívójú, versenyhelyzetű fizetővendéglátásra van szükség. (15.20) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Az Országgyűlés, úgy látom, nem határozatképes, nem tudunk áttérni az interpellációkra, tehát kérdésekkel folytatjuk.
