Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
1049 Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A honvédelmi törvény 1994. január 1jén hatályba lépett. Visszamenőleges hatálya azonban nincs. A tartalékos parancsnoki kép zésen részt vevő, felsőfokú végzettséggel rendelkező sorkötelesekre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket tartalmaz a régi és az új törvény. Az 1976. évi I. törvény 38. és 42. §a alapján tartalékos parancsnoki képzésre kötelezett felsőfokú végzettségűek sork atonai szolgálati ideje 12 hónap. Ilyen időtartamú, tanfolyamrendszerű képzési terv alapján történt a felkészítésük, és így folyik azok felkészítése is, akik éppen az 1993. évi CX. törvény hatálybalépésének időpontjában teljesítették a szolgálatukat. Az új törvény január 1je után önkéntes jelentkezéshez köti a tartalékos parancsnoki képzésen való részvételt. Arra kötelezni senkit nem lehet. Akik ezt vállalják, azok részére állapít meg rövidebb, kilenc hónapos szolgálati időt a törvény, mégpedig három hónap tanfolyami képzést és hat hónapi csapatgyakorlatot. A rövidített idejű parancsnoki képzés először ez évben indul, új képzési terv szerint. Azok részére, akik nem vállalják a parancsnoki képzésben való részvételt, változatlanul 12 hónap a sorkatonai szolgá lat időtartama. Minthogy a régi törvény alapján behívottak esetében fel sem merült a képzésen való részvétel önként vállalásának a lehetősége, nem jöhetett és nem jöhet számításba a szolgálati idő kedvezménye sem. Ez egyértelműen az önként jelentkezőket il leti meg. Az új törvény hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítők idő előtti leszerelését a 12 hónapra tervezett képzési program nem teszi lehetővé, hiszen leszerelés esetén annak egynegyede nem valósulna meg. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő ú r! Kérem a válaszom tudomásulvételét. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Soron következik dr. Fodor István független képviselő úr, aki kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszterhez Mennyit ér a szociálpolitikai támogatás? cí mmel. Megadom a szót Fodor István képviselő úrnak. Kérdés: Dr. Fodor István (független) – a pénzügyminiszterhez – Mennyit ér a szociálpolitikai támogatás? címmel FODOR ISTVÁN, DR. (független) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A lakáscélú támoga tások rendszerében ez év január 1jétől egyaránt életbe léptek a lakásépítéshez látszólag kedvezőbb, illetve egyértelműen rosszabb feltételeket jelentő rendelkezések. (15.00) Amennyire örvendetes lehetne a szociálpolitikai támogatás mértékének növekedé se a második, illetve a harmadik gyerek után, legalább annyira visszalépést jelent a gyeremekelőrevállalás intézményének megszűnése, és kedvezőtlenebb feltételeket jelent a hiteltörlesztési támogatás helyett az állami kamattámogatás bevezetése is. Egész p ontosan, ez utóbbi alkalmazásának gyakorlata az esetek jelentős részében érdemben megfosztja a szociálpolitikai támogatástól az arra jogosultakat. Mire alapozom állításomat? Úgy gondolom, természetes törekvésként kell elfogadni azt, ha egy fiatal házaspár akár csak egy, de különösen két vagy három gyermek vállalásához előbb saját otthont kíván teremteni. Amennyiben bejelenti az ezzel foglalkozó pénzintézetnél hitelfelvételi igényét, a család havi jövedelme egyharmadának mint vállalható törlesztőrészletnek f igyelembevételével kiszámítják a folyósítható kölcsön mértékét. Ebben természetesen döntő momentum a felszámított kamat, hiszen a törlesztőrészletek nagyobb részét nem is maga a tőke törlesztése teszi ki, hanem a hosszú futamidő alatt felhalmozódó kamatos kamat. Amikor tehát a rendelet elkészítői a támogatási rendszert kidolgozták, erre döntő mértékben figyelniük kellett. A szóban forgó rendelethez mellékelt pénzügyminisztériumi számítási anyag ezen esztendőre 23%os inflációval, majd évenként 2%kal csökke nő mértékű inflációval számol úgy, hogy körülbelül tíz év múlva az infláció hosszabb időtartamra 10%os szinten áll meg.
