Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - A helyi önkormányzatok 1994. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
1032 Nem csekély összeg, annál is inkább, mert ehhez nyugodtan még en nyit hozzászámíthatok, ami a helyi forrás hozzátételét jelenti. Azaz a címzett és céltámogatásból országosan a beruházások összege a négy év alatt 200 milliárd Ftra tehető. Ezért vonnám le azt a következtetést – tisztelt képviselőtársaim – , hogy a címzett és céltámogatások rendszere a gyakorlatban is igen célszerűnek és praktikusnak igazolódott. Tudniillik a helyi és a központi forrás egymást erősítve, egymásra irányuló érdekeltséggel hatott, hathatott. Így előrevivő, újszerű és elismert, ennek tekinthető országosan. Így tekintettek erre az önkormányzatok is, mint a beruházások egyik legfontosabb, legfőbb lehetőségére, sokszor egyetlen lehetőségére. Ezért mondanám utolsó mondatomban, hogy a jövőben fejlesszük, ne korlátozzuk, bővítsük és ne zsugorítsuk. Így tudjuk elősegíteni egy valódi új önkormányzatiság érvényesülését. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Pelcsinszki Boleszláv úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja szónokának. Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv ( SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A címzett támogatásokról szóló törvényjavaslattal a szabad demokratáknak aggályaik vannak. A költségvetés címzett támogatásokra 33 milliárd Ftból új, induló beruházásokra 1994ben 823 millió Ftot tud fordítani. A rendelkezésre álló pénz kevés, így érthető, hogy minden igény maradéktalanul nem elégíthető ki. (12.40) Érthető az is, hogy az új, induló beruházások alacsonyabb összeggel kerülnek ez évben beindításra, és áthúzó dó munkaként több évre ütemezettek. Szerintünk átláthatatlan elvek alapján folyik a beérkezett pályázatok elbírálása és végső soron a javaslattétel. Nem tudni, hogy miért döntöttek például úgy, hogy néhány település tornateremépítésre kap támogatást, ugya nakkor mások hasonló jogos indokokkal elutasításra vannak ítélve. Miért vállal fel a központi költségvetés néhány önkormányzatnál kötvény, tőke- és kamatterheket? Feszültségek alakulhatnak ki ilyen és ehhez hasonló esetekben az önkormányzatok között, ami semmiképpen sem célravezető a jövőt illetően. Békés megyei példán keresztül is tudom érzékeltetni ezt az állítást. A múlt év során két szomszédos település közül az egyik 50 millió Ftot kapott óvoda építésére, a másik elutasításra került, és nem kapott eg y fillért sem. Ez nem vezet véleményem szerint jóra. A frakció véleménye szerint elsősorban arra kell törekedni most és a jövőben is, hogy az anyagi lehetőségeket mindenekelőtt a megkezdett beruházások befejezésére kell fordítani. Itt van példaké nt a Békés Megyei Önkormányzat igénye is, mely a beterjesztett törvényjavaslat alapján elutasításra van ítélve. Mi magunk részéről a megyei ivóvízjavítási programot egy egységes egésznek tekintjük, egy olyan egészségügyi beruházásnak, amelyben az ellátand ó települések körét az illetékes szakminisztérium határozza meg. Így volt ez a program beindulásakor, és így van ez napjainkban is. Tehát a Népjóléti Minisztérium által történt felülvizsgálat nem egy új igényt reprezentál, hanem az a korábban beindult prog ram módosítása, illetve bővítése. A Békés megyei program teljes körű befejezéséhez szükséges Dévaványa és Kőrösújfalu arzénmentes ivóvízzel való ellátása és az egészséges ivóvízellátás megoldásához a tervezett ivóvíztisztító művek megépítése. Markó István országgyűlési képviselőtársammal éppen e cél érdekében tettünk módosító indítványt. Javaslatunk szerint – hiszen csak a két településsel kapcsolatos feladatok felvállalását
