Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ)
18 mi elindultunk, é s egyáltalán amelyet ez a szerződés kijelöl, nem pátoszos diadalmenetnek nevezhető út, mint ahogy esetleg az itteni vita alapján érzékelhető lenne. Az állampolgárok, a gazdaság szereplői számára ez nagyon is keserves út, kínokkal és fájdalmakkal teli út, a z alkalmazkodás minden nehézségével teli út. Nemcsak a mi számunkra, nemcsak a magyar gazdaság szereplői számára az, hanem ugyanúgy nem fájdalommentes azok számára, akik Európából ezt az utat számunkra lehetővé teszik. Ismeretes az, hogy a világban — külön ösen recessziós időszakban — a gazdaság visszaesése idején komoly érdekek szólnak amellett, politikai érvekké váló szószólói vannak az elzárkózás megfogalmazásának, komoly érdekké válnak bizonyos töredékes csoportérdekek egyes országokon belül. És ennek a vitának a különböző állomásait láthattuk a Nyugateurópai Unióhoz, az Európai Unióhoz való csatlakozás szavazásában is az egyes országokban, az egyes nemzetekben. Egyáltalán nem ellentmondásoktól mentes ez a folyamat. Ugyanígy tudnunk kell nekünk és a magy ar állampolgároknak is, hogy ebbe a folyamatba csak akkor tudunk beilleszkedni, ha magunkra kényszerítjük azokat a nyűgöket, azt a fájdalmas kötelességet, amivel nekünk meg kell felelnünk ezeknek a lehetőségeknek. Méghozzá nagyon rövid időn belül kell megf elelni ezeknek a lehetőségeknek, mert ez egy történelmi pillanat, amely néhány év alatt elszáll. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy miközben nekünk szükségünk van Európára, abban a felismerésben, hogy számunkra ezeket a kedvezményeket Európa, az Európai Közösség biztosítja, benne van az a felismerés is, hogy Európának is szüksége van Magyarországra, és szüksége van a magyar gazdaságra, a magyar gazdasági szereplőkre. Olyan magasfokú önszerveződésre, olyan kultúrának az elsajátítására van most szükség néhá ny éven belül, amelynek, azt hiszem, a jelenlegi pillanatban csak optimizmussal nézhetünk elébe, még ha a pillanat fájdalmas is a magyar napi politikában. Hadd mondjam el én is azt, hogy örömmel olvasom, hogy az első konkrét szerződés, amelyet éppen a hét végén kaptunk meg a futárpostával, amely a borok elnevezéséről szól, ebben már a mindennapok szintjére leszállva, a vidékek szintjére leszállva lehet olvasni a kis helyi bortermelő vidékeknek a nevét, együtt a nagy francia, a nagy spanyol, a nagy görög bor termelő helységekkel és vidékekkel, hogy csak a saját választókerületemnek és vidékemnek, Pécsnek, a Mecsekaljának, Cserkútnak és Kővágószőlősnek a nevét is említsem, együtt kerülnek be ebbe a szerződésbe. És ez csak akkor tud igazából életre kelni, ha eze k a helyek, ezek a kis közösségek olyan minőségű termékekkel tudnak erre az európai piacra betörni, amellyel a magyar áruk és a magyar szellemi termékek iránti elismerést tudnak maguknak kivívni. Végszóként azt szeretném elmondani, hogy fülembe cseng Kádár Béla miniszter úrnak egy korábbi vitafázisban elmondott szava, amikor ezt a szerződést éppen ratifikáltuk. Akkor azt mondta valahol egy folyosói beszélgetésben, hogy itt a lehetőség, kapára, kaszára, parasztok, emberek. Ezzel a lehetőséggel kell nekünk él nünk. De azt nem szabad egy pillanatig sem gondolnunk, hogy ez egy fájdalommentes és nyűgöktől mentes folyamat lesz. Köszönöm szépen. ( Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik SzentIványi István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. (16.30) Felszólaló: SzentIványi István (SZDSZ) SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eddigi felszólalásokból is kiderült, hogy talán nincs még egy olyan kérdés, nincs olyan területe a magyar külpolitikának, melyben ol yan széles körű egyetértés uralkodna, mint Magyarország Európapolitikája, s ennek eme fontos állomása a társulási szerződés. Mondanom sem kell, hogy ebben valamennyi, képviselettel rendelkező párt egyetért, s ebben az
