Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - PAP ANDRÁS (MDF)
17 A bizottság vizsgálata ezúttal nem egyszerűen az általános vitára bocsáthatóság végiggondolására szorítkozott, hanem a társulási szerződés érdemét, részleteit, il letőleg az ezzel kapcsolatos ratifikációs törvényjavaslat részleteit is a vizsgálata körébe vonta. Különösen két kérdéssel foglalkoztunk a bizottságban részletesen. Az egyik a magyar jog és az európai jog harmonizációjának a kérdése. A másik pedig azok a k érdések, amelyek az átmeneti tízéves időszakban bizonyos magyar érdekek védelmének a lehetőségét biztosítják a társulási szerződésben. Mint az bizottságunk érdemi állásfoglalásából is kitűnik, a vizsgálat kapcsán minden fölmerült kérdésre bizottságunk megn yugtató választ talált. Így vizsgálva azt a kérdést, hogy a magyar jog és az európai jogi harmonizáció milyen terheket, milyen kötelezettségeket ró a magyar jogalkotásra, a törvényhozás munkájára, a kormányzat jogszabályalkotó munkájára, mindezeket mérlege lve úgy ítéltük meg, hogy ezek az elvárások és ezek a kötelezettségek teljesíthetők. Külön örömmel üdvözöltük a törvényjavaslatnak azt az előírását, hogy a benyújtandó törvényjavaslatokban az előterjesztőknek számot kell majd adniuk arról, hogy előterjeszt ésüket összevetettéke az európai jogok követelményeivel, és megfelelneke ezek az előterjesztések a harmonizáció szempontjainak. Bizottságunkban elhangzott — és én ezt tolmácsolom a tisztelt Háznak — , hogy 1994. február 1jét követően fokozottabb felelőss ég, nagyobb felelősség fog a tisztelt Házra és a mindenkori magyar Parlamentre hárulni, és más jogalkotókra is, hogy ezen harmonizáció szempontjait kellő módon, következetesen és helyesen figyelembe vegyük és alkalmazzuk. A másik kérdéskör, az átmeneti idő szakban a magyar érdekek védelme kérdésköre is, megnyugtató vizsgálatot és megnyugtató eredményt hozott. Megtaláltuk a társulási szerződésben és a törvényben azokat a passzusokat, amelyek kellő védelemben részesítik érdekeinket. Csak egy példát említek, am i az ország közvéleményét más összefüggésben már ilyen kérdés kapcsán a közelmúltban is foglalkoztatta: a szerződés például lehetőséget ad a termőföld megkülönböztetett kezelésére. Tehát arra, hogy például az ismert tervezet szerint is bizonyos ideig termő földek forgalma csak belföldiekre korlátozódhassék. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőház! Az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat részletes megvitatása, illetőleg a társulási szerződésben foglaltak részletes megvitatása után egyhangúlag — elle nszavazat és tartózkodás nélkül — úgy foglalt állást, hogy a ratifikációs törvényjavaslatot támogatja, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az előte rjesztéshez módosítás nem érkezett. Így azt javaslom, hogy az általános és a részletes vitát együttesen bonyolítsuk le. Vane, aki nem ért ezzel egyet? Senki sem jelentkezett. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket jelentkezésre. El sőként Pap Andrást illeti a szót a Magyar Demokrata Fórumból. Felszólaló: Pap András (MDF) PAP ANDRÁS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ennyi emelkedett szép szó után én törvényhozóként kicsit a mindennapok közelébe szeretném néhá ny keresetlen szó erejével lehozni ezt a törvényt. Ezt a törvényt, amely egy szerződés kihirdetéséről szól. Tudjuk, hogy ez a törvény egy bizonyos keretet ad a magyar gazdaságnak. Elsősorban a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak. És a kérdés az, hog y ezt a keretet vajon mikor és miként tudjuk kitölteni? Ezek után az emelkedett szavak után én azért szeretném kevésbé emelkedett szinten megközelíteni ezt a kérdést, mert nekünk, törvényhozóknak, tudni kell azt is, hogy az az út, amelyen
