Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - Ügyrendi - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
151 Itt van a kezemben, tisztelt képviselőtársaim, az Európai Unió – régi nevén: Közös Piac vagy Európai Gazdasági Közösség – továbbfejlesztésére szolgáló maastrichti szerződésnek a francia nyelvű szövege. Ez a 12. oldalon a 104. §ban kifejezetten megtiltja azt, tisztelt képviselőtársaim – tehát kifejezetten megtiltja – , hogy az Európai Közösség központi bankjai az államnak bárminemű hitelt nyújtsanak akár értékpapírvásárlás, akár bármilyen formában. Ez 1994. január 1jétől az Európai Közösségben tilos. Ami ott 1994. január 1jétől tilos, az nálunk ugyanattól a dátumtól kötelező. Azzal, hogy ez az értékesítési garancia van, ez magyarán azt jelenti – mint mondtam – köteles megvásárolni a Magyar Nemzeti Bank az á llampapírt, ha más nem vásárolja meg. Tehát ami ott tilos, az nálunk ugyanattól a dátumtól kezdve kötelező. A központi bank finaszírozza, kedves képviselőtársaim, az állami költségvetés hiányát – ezt hívják más szóval inflációnak. Szó sincs arró l, kedves képviselőtársaim, hogy Európa felé akarna haladni ez a Kormány, legalábbis ami ezt a törvényt, ezt a pénzügyi politikát illeti. Pont fordítva: az európai szabály ellenkezőjének parlamenti megszavaztatásával egy balkáni inflációs zűrzavar felé aka rja vinni ezzel az országot, és ez rendkívül szerencsétlen dolog, kedves képviselőtársaim. Ami pedig a mostani MNBtörvénymódosítást illeti, ez elvben jórészt arra szolgálna, hogy a Magyar Nemzeti Bank már meglévő állami hitelnyújtása normális keretek közé kerüljön. Ma ez a hitelnyújtás nem tekinthető normálisnak, nagyrészt azért, mert alacsony vagy épp nulla kamatozás mellett nyújtja a hitelt a Magyar Nemzeti Bank az államnak. Augusztus 31én a kamatmentes államadósság 1137 milliárd forint volt, tisztelt K épviselőház. 1137 milliárd forint volt az államnak az MNBvel szembeni azon adóssága, amely kamatmentes. Egy ilyenfajta adósság egyszerűen szokatlan és egyszerűen szégyen. Amikor engem tavaly az ENSZ európai gazdasági bizottsága meghívott, hogy külön meghí vott előadóként beszéljek a magyarországi átmenetről májusban, amikor bemutatták az európai gazdaság fejlődéséről készített jelentésüket, ott körülbelül 500 fős genfi publikum előtt az amerikai kormány képviselője megkérdezte tőlem, hogy ugyan micsoda ez, hogy nálunk ilyesmi van. Természetesen külföldön az ember igyekszik megfelelőképpen viselkedni, ezért azt mondtam neki, hogy őt ez bizonyára azért érdekli, mert az amerikai kormány is szeretne ilyen kamatmentes hiteleket felvenni, amivel a publikum figyelm ét sikerült átterelni az amerikai államháztartás zűrzavaraira és elterelni a magyarról, mert – mondom – külföldön ez a helyes eljárás – gondolom én. De most nem vagyunk Genfben, most itthon vagyunk, és visszatérve az ügyre: rendkívül súlyos szégyen a mi sz ámunkra, hogy ilyen van, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatmentesen nyújt az államnak hitelt. Azt látni kell, ha kamatmentesen nyújtanak valakinek hitelt, az nem azt jelenti, hogy akkor ott valami jó dolog történik. A közgazdaságtan ismeri, de szerintem mind en józanul gondolkodó ember is ismeri azt az aranyszabályt, hogy nincs olyan, hogy ingyen ebéd. Ha valaki ingyen kap ebédet, azt valaki más fogja megfizetni. Adott esetben természetesen pontosan arról van szó, hogy a vállalkozók fizetik meg, a lakásra hite lt felvevők fizetik meg és mindenki más, aki hitelt felvesz ebben az országban, az fizeti meg azt a kamatot, amelyet az állam nem fizet meg. (12.40) Ez egy rendkívül szerencsétlen dolog, ez gazdaságpusztító dolog. Gazdaságpusztító dolog az, hogy nálunk mag asak a kamatlábak, és látni kell, hogy ennek megvannak a maga mechanizmusai. Magyarországon a bankok a náluk elhelyezett betéteknek 14%át kötelesek elhelyezni a Magyar Nemzeti Banknál nagyon alacsony kamat mellett, ezzel szemben ez nyugaton 23% szokott l enni, nagyon ritka, hogy több. A betéteknek erre a részére tehát ők gyakorlatilag nem kapnak kamatot, de azért a betétesek, bárki, aki betette oda a pénzt, meg akarja kapni a kamatot.