Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója:
12 fontos, de nem abszolut, hiszen a társulási szerződés maga is azt a kifejezést használja, hogy "amennyire lehetséges". A jogharmonizáció követelményét támasztja alá eljárási oldalról a törvényjavaslat 5. §a, amely módosítja a jogalkotásról szóló törvé nyt, és elősegíti, hogy a törvényalkotásban kellő hangsúlyt kapjon a harmonizáció az Európai Közösség jogszabályaival. A 4. §ban a Kormány a társulási szerződés végrehajtására különféle felhatalmazásokat kér. Ezek magyarázatát a törvényjavaslat írásos ind oklása megadja. A törvényjavaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai megvitatták, és ezekben egyértelmű támogatást kapott. Itt szeretném megköszönni valamennyi bizottságban, de különösen az európai közösségi ügyek bizottságában a Kormány képviselői és a bizottság tagjai közötti rendkívül korrekt, szakszerű és eredményes együttműködést. A törvényjavaslat 5. §ában foglalt szöveg valójában az európai közösségi ügyek bizottságában a Kormány képviselői és a bizottság tagjai közötti párbeszédben fogalmazódo tt meg, hiszen korábban a bizottság maga is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy ilyen értelemben önálló indítványt nyújtson be. Tisztelt Országgyűlés! A társulási szerződés hatálybalépése lehetővé teszi számunkra, hogy egyre konkrétabban foglalkozzunk v égső célunk elérésével, amely Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban. Itt szeretném bejelenteni, hogy a társulási megállapodás végrehajtásával Magyarország európai integrációjának kormányzati stratégiája és az intézkedési terv tervezete elkész ült. Jelenleg — egyelőre a kormányzaton belül — tárcaközi egyeztetés alatt áll. Az előterjesztés alapján a Kormány 1994 januárjában hoz határozatot. A Kormánynak változatlanul az a célja, hogy megteremtse a feltételeket Magyarország tagságához az Európai U nióban még az évtized vége előtt. Az említett kormányzati stratégia és intézkedési terv éppen arra hivatott, hogy a tagság belső feltételeinek megteremtése és az alkalmazkodási folyamat felgyorsítása érdekében felvázolja az előttünk álló utat, és meghatáro zza feladatainkat. Tisztelt Országgyűlés! Bár hosszabb távú céljainkat és a perspektívát nem téveszthetjük szem elől, most még csupán arra kérem önöket, hogy szavazzanak a társulási szerződés kihirdetéséről — törvénnyel. Remélem, hogy e törvényjavaslatra u gyanolyan meggyőző többséggel mondanak igent, mint ezt a társulási szerződés megerősítésekor is tették. Befejezésként hadd idézzem fel Kossuth mondását: a nemzetek életébe vágó kérdéseknél mindig csak egy megoldás lehetséges. Köszönöm szíves figyelmüket. ( Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Hörcsik Richárd, az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója. Képviselő urat illeti a szó. (16.00) Felszólaló: Dr. Hörcsik Richárd, az európai közösségi ügye k bizottságának elnöke HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Urak! Én is azzal szeretném kezdeni felszólalásomat, amit Kádár Béla miniszter úr mondott, úgy véle m, a sors különös rendelése, hogy Antall József miniszterelnök úr mindnyájunkat megrázó temetése után az Országgyűlés első munkanapjának első napirendi pontja éppen az Európai Megállapodás kihirdetése. Azé a szerződésé, aminek 1994. február 1jei életbelép ése nemcsak a Magyar Köztársaság külpolitikai orientációját, hanem gazdasági fejlődésének a zálogát is meghatározza az elkövetkező évtizedekre. A társulási szerződés megszületésében és kimunkálásában Antall Józsefnek történelmi szerepe volt.
