Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodáskihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - HÖRCSIK RICHÁRD, DR. az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója:
13 Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 14 628as számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, s azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló megállapodásnak a kihirdetése. Elöljáróban két dolgot szeretnék leszögezni. Először is: nemcsak a pa rlamenti, hanem valamennyi számottevő politikai erő Magyarországon egyetért abban, hogy a rendszerváltás, s az ezzel párhuzamosan bekövetkezendő világpolitikai változások után, tekintettel a magyar hagyományokra is, hosszú távú politikai, gazdasági érdekei nkre, hazánk európai integrációjának nincs más alternatívája. Az ország gazdasági rendszerének talpra állítása, a földrajzilag adott európai piac lehetőségének a kihasználása és biztonságpolitikai érdekeink mind az Európai Közösségekkel, 1993. november els eje óta megváltozott néven: az Európai Unióval történő lehető legszorosabb kapcsolattartást teszik szükségessé. Másodszor: az aláírás óta eltelt két év során — emlékeztetem én is képviselőtársaimat — a tisztelt Ház már többször foglalkozott átfogó jellegge l a megállapodással és hazánk európai integrációjának a kérdéseivel. Először 1992. november 25én 80/1992es határozatával nagy többséggel megerősítette ezt a megállapodást. Emlékeztetem arra is képviselőtársaimat, hogy minden frakció mélyrehatóan, részlet esen megvizsgálta és egyhangúlag támogatta azt, ez év tavaszán pedig a 10/1993as határozatával a társulási megállapodás végrehajtásával és az integrációval kapcsolatos kormányzati tevékenységről rendelkezett. Ebben az Országgyűlés arra is kötelezte a Korm ányt, hogy az rendszeresen számoljon be a megállapodás végrehajtásáról. Megjegyzem, hogy ez azóta egy alkalommal — az ideiglenes megállapodással összefüggésben — megtörtént. Továbbá arra is emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 1992 júniusában létrehoztuk az európai közösségi ügyek bizottságát, és bizottsági szinten számtalan alkalommal foglalkoztunk a témával. Tisztelt elnök úr! Mindez arra enged következtetni, hogy hic et nunc, azaz itt és most minden nagyobb vita nélkül megtörténhet a kihirdetés. Elnö k úr! Engedje meg, hogy talán — a többi bizottsági előadótól eltérően — néhány perccel hosszabban adjam elő mondandómat, hiszen az Országgyűlés az Európai Közösségek bizottságát többek között éppen azért hozta létre, hogy mintegy legilletékesebb bizottságk ént azzal foglalkozzon, amit az előttünk lévő törvényjavaslat magában foglal. Ennélfogva, mint a bizottság elnöke, a bizottságban az elmúlt másfél évi munka során megfogalmazottak szerint röviden kívánok szólni először is érintőlegesen magáról a társulási szerződésnek eddig felmutatható eredményeiről, úgymint az úgynevezett gazdasági harmonizáció kérdéseiről; másodszor a törvényjavaslat 3., 4. és 5. §ai alapján az úgynevezett jogi harmonizáció feladatairól; és végül harmadszor: az európai megállapodás élet belépésével az úgynevezett politikai harmonizáció, más néven a társulás intézményrendszerének a magyar Országgyűlést érintő kötelezettségeiről, illetve annak konkrét terveiről. Tisztelt elnök úr! A törvényjavaslat 2. §a tehát maga a társulási szerződés. V árható volt, hogy az Európai Közösségek lassú bürokráciája miatt ez a ratifikációs folyamat el fog húzódni, mint ahogy ennek tanúi is voltunk. Végül is ez év december 6án került erre pont, fejeződött be ez a procedúra. Ezért született az a megállapodás, h ogy függetlenül ettől, 1992. március 1jével lépjen életbe az egész szerződésnek a kereskedelmi része, ez az interim megállapodás. Úgy érzem, hogy az elmúlt másfél év gazdasági mutatói lehetőséget adnak arra — nemcsak a gazdasági szakembereknek, hanem a po litikusoknak is — , hogy röviden értékeljük ezt a folyamatot. Fontos megemlíteni, hogy az úgynevezett aszimmetrikus jellegű szerződés szerint az EK gyorsabban hajtja végre a liberalizációt, mint Magyarország, így lehetőséget ad arra, hogy Magyarország felké szülhessen az intenzívebb versenyből fakadó kihívásokra. 1992. március 1jét követő egy évtől számítva jelentősen fellendült az EK és Magyarország közötti kereskedelem.
