Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 28. kedd, őszi ülésszak 8. nap (326.) - Interpellációk - ELNÖK (Szabad György): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
522 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A belkereskedelemről szóló 1978. évi II. törvény szerint tilos minden olyan reklám és hirdetés közzététele, amely jogszabályba ütközik, illetve megtévesztésre alkalmas, sérti a közerkölcsöt, indokolatlan összehasonlítást tesz, az egészségre vagy a környezetre ártalmas cikk fogyasztására ösztönöz, illetőleg nem kellő mennyiségben rendelkezésre álló árut reklámoz. Több ek között tilos a szeszes italok és a dohányipari termékek fogyasztására ösztönző reklám vagy hirdetés közzététele. A belföldi reklámtevékenység részletes szabályait egy belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza 1972ből. E szerint közterület reklám és hirdetés céljára történő igénybevételéhez engedély szükséges. A közterülethasználati engedély iránti eljárásra egy ÉVM rendelet rendelkezései az irányadók, ez a 22/1970. számú ÉVM — KPM együttes rendelet. Az említett rendelet szerint a közterülethasznál at engedélyezésével kapcsolatos ügyekben az első fokú építésügyi hatóság jár el. Ez a pillanatnyi szabályozás szerint az önkormányzat jegyzője. A közterülethasználati díj mértékét és fizetésének módját a települési önkormányzat rendeletben állapíthatja me g. Egyes esetekben nem elegendő a közterülethasználati engedély, hanem a reklámok elhelyezéséhez építési engedélyt is kell kérni. Az építési engedély kiadására szintén a jegyző jogosult a legtöbb esetben. Műemlékileg védett együttesekben az építési, illet ve a közterülethasználati engedély kiadásához az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása is szükséges. Műemlék épületen építési engedélyhez kötött reklám elhelyezéséhez pedig szintén e hivatal engedélye szükséges. Az előkészített műemlé kvédelmi törvénytervezetünkben megfelelő jogi garanciák vannak a védett területeken megjelenő reklámtevékenység elfogadható keretek között tartására. Az említett országos közutak külterületi szakaszai mentén ötven méteren belül, illetőleg egyes kiemelt köz utak, autópályák mellett a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el csak reklám. A házak előkertjében, továbbá lámpaoszlopokon, órákon történő reklámelhelyezésre nincs hatályos jogszabály. Ehhez a tevékenységhez értelemszerűen a tulajdonos hozzájár ulása szükséges. Nincs azonban akadálya annak, hogy magasabb rendű jogszabály nem lévén, az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák a reklámok elhelyezését. Végül utalok arra, hogy az ipari és kereskedelmi miniszter a reklámtevékenységet szabályozó ú j, korszerű jogszabályt készít elő, amelyben azonban a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan, a reklám, hirdetés fogalmára, tartalmára vonatkozóan szabályokat meg kell állapítani. (15.50) A reklámok, hirdetések elhelyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos el járásra vonatkozó szabályok érdemi változtatása azonban nem várható, tehát a jelenlegi engedélyezési keretek nagyjából megmaradnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem képviselő urat, kíváne a v iszonválasz jogával élni. (Ráday Mihály: Hát hogyne kívánnék, Elnök Úr!) Elfogadjae a választ? RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Ha megjelenik a nevem, akkor rögtön szólok, Elnök Úr! ELNÖK (Szabad György) : Igen. Köszönöm. RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) A helyzet az, hogy Gyur kó miniszter úr felolvasta mindazokat az intézkedési lehetőségeket, amelyek ma vannak. Én azért interpelláltam, mert ezek kevesek, nem megoldhatók. Nyilvánvalóan — azt hiszem — járt néhány képviselőtársam Párizsban, megállapíthatják, hogy a Szajna partján sehol egy reklám, közben folyamatosan növekszik a házak tetején elhelyezett reklámok mennyisége. Lassan nem lehet fényképet csinálni a város egyetlen pontján sem, belvárosi
