Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAVAS GÁBOR, az SZDSZ vezérszónoka:
2144 Végezetül ugyancsak helyes intézkedésnek látjuk azt, hogy a térítési díjak vonatkozásában, tehát a személyes gondoskodás körébe eső támogatások során a térít ési díjak megállapítása elválik a beutalástól. Helyeseljük azt is, hogy a megállapított személyi térítési díj az illető konkrét körülményeinek ismeretében csökkenthető vagy teljesen felfüggeszthető. Jogérzékünkkel találkozik az is, hogy azokban az esetekbe n, ahol megfelelő vagyon áll a háttérben, ott a kifizetett támogatás a támogatott halála esetén betáblázható. Természetesen erre vonatkozóan a határozat kiállításakor már intézkedni kell, tehát ezt nem lehet utólag érvényesíteni. Mindezek figyelembevételév el frakciónk a beterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Havas Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Kép viselő urat illeti a szó. Felszólaló: Havas Gábor az SZDSZképviselőcsoport nevében HAVAS GÁBOR, az SZDSZ vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Grezsa Ferenc képviselőtársam már utalt arra, hogy a szociális bizottság e tö rvény általános vitára alkalmassága megállapításának feltételéül szabta, hogy kerüljön egyúttal napirendre az az országgyűlési határozati javaslat is, amelyet a Kormány tavaly, lényegében majdnem egy időben a szociális törvénnyel, nyújtott be a Parlamentne k. Ez azért nagyon lényeges és fontos kérdés, hiszen ahogy Surján miniszter úr is fogalmazott, a szociális törvényt maga a Kormány is csak első lépésként kezelte egy átfogó szociálpolitikai reform folyamatában, és ez az országgyűlési javaslat volt hivatva a távolabbi célok, a távolabbi perspektívák megfogalmazására és az ezzel kapcsolatos intézkedési terv, ütemterv kidolgozására. Ha ez a javaslat a benyújtását követően tavaly vagy legkésőbb az idén év elején tárgyalásra került volna, akkor valószínűnek tart om, hogy ennek a határozati javaslatnak bizonyos elemei most ebbe a törvénymódosító javaslatba is bekerülhettek volna, és anélkül, hogy a költségvetés nehézségeit figyelmen kívül hagynánk, ma előbbre tarthatnánk a szociális ellátás és gondoskodás területén . Így kénytelenek vagyunk most beérni ezzel a javaslattal, amely — mint azt az előterjesztő is kifejtette — kardinálisan új elemeket nem léptet életbe. A módosítások egy része, ahogy erre Kulin Sándor képviselőtársam is utalt, lényegében a bevezetés óta el telt időszak tapasztalatai alapján egyértelműbbé tesz bizonyos megfogalmazásokat, hogy a törvény értelmezése körül támadt gondokat ily módon el lehessen hárítani. Más javaslatok a szabályozásban kisebb módosításokat javasolnak, így például helyeselhetjük a zt, hogy egyértelműbben kerül meghatározásra a személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetében a beutaló önkormányzatok, illetve az intézményt fenntartó szerv kötelezettségei és jogosítványai. Bár meg kell jegyeznünk, hogy ezzel még mindig nincs megoldv a a legalapvetőbb probléma, nevezetesen, hogy az önkormányzatok nincsenek érdekeltté téve se finanszírozási, se egyéb szempontból abban, hogy a gondozásra szorulók gondozását — hacsak a lehetőség engedi — otthon, a lakóhelyén oldják meg. Vannak azután a fi nanszírozást érintő javaslatok is, ilyen például az, hogy a közgyógyellátás költségeihez való hozzájárulásnál az önkormányzatoknak az eddigi 50% helyett 75%kal kell hozzájárulniuk. Ezt a lépést önmagában tekinthetnénk a profiltisztítás egyik szükséges és velejáró elemének, hiszen így az önkormányzat és ezen keresztül közvetve elvileg a költségvetés vállal át olyan terhet, amelyet eddig a társadalombiztosítás finanszírozott. A probléma csak az, hogy a szociális normatívában ennek a következményei nem jelenn ek meg.
