Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 8. hétfő, őszi ülésszak 22. nap (340.) - Határozathozatal a társasági adóról szóló 1991. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HÁMORI CSABA, az MSZP vezérszónoka:
1536 Tisztelt képviselőtársaim! Amint hallhatták, számos kérdésben fogalmaztuk meg véleményünket. A törvényjavaslatot összességében indokoltnak és szükségesnek tartjuk, és a megfelelő módosító javaslatokkal elfogadásra ajánljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Hámori Csabának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Hámori Csaba az MSZPképviselőcsoport nevében HÁMORI CSABA, az MSZP vezérszónoka: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Egyre erő sebb lesz az a dilemma, amelyet úgy fogalmazok meg magunknak, hogy lehete egy olyan törvényt alkotni a gázszolgáltatásról, amely egy időben és egyszerre három időintervallumra alkalmas törvény. Vagyis hogy most hozni egy olyan törvényt, amely megfelelően szabályozza a jelenlegi viszonyokat, amikor is az állam többségi vagy kizárólagos tulajdonos mind a gázszolgáltatóknál, mind pedig az ezt megelőző folyamatokban, a privatizációs folyamatra alkalmas törvényt, majd pedig az ezt követő időszakra alkalmas törv ényt, amikor az állam — feltehetően — kisebbségi tulajdonos lesz mind a gázszolgáltatóknál, mind pedig a kitermelőknél és szállítóknál. A dilemma azért komoly, mert a törvényjavaslat eddig elhangzott kritikája, amelyet részletesen Szalay Gábor kollégánk te tt meg, nagyon sok olyan gondot vet fel, amely ezt a törvényt mai formájában nem vagy nehezen elfogadhatóvá teszi. Hosszabb távon tehát a mai formában lévő törvény esetleg elképzelhető, de a mai gondok és a későbbi gondok ilyen formában történő együttes ke zelése nem képzelhető el. Ezért a mi véleményünk az, hogy jelentős módosításokra van szükség ahhoz, hogy ebből egy jó gáztörvény szülessen. Más lenne a helyzet akkor, hogyha a privatizáció karnyújtásnyira lenne. Akkor azt mondhatnánk, hogy olyan törvény ke ll, amivel ki tudjuk húzni a hátralévő néhány hónapot s az ezt követő privatizációs hónapokat, ezután pedig majd, a privatizáció utáni állapotban alkalmas törvény lesz életben. De hát tudjuk azt, hogy ennek a privatizációnak, a jó privatizációnak ma legalá bb két jelentős gátja, akadálya van. Az első számú akadály a mai magyarországi gázár, amely a lehetséges nagy külföldi vevők számára túlságosan alacsony, vagyis az ő számukra ma, a mai gázárak mellett csak nehezen és hosszú távon megtérülő beruházás, befek tetés lenne egy magyarországi vásárlás. A magyarországi vevőkre, azt hiszem, jelentősen nem lehet számítani, végül is tehát úgy gondolom, hogy a jó áron és megfelelő formában, az ország számára előnyös formában történő privatizáció nincsen karnyújtásnyira tőlünk. A privatizáció másik gátja és akadálya az én felfogásom szerint a gáztörvény hiánya, vagyis a későbbi szabályozás bizonytalansága. Nos, ebben az esetben, ha ezt a törvényt meghozzuk, lehet, hogy erre választ adunk, és akkor a privatizáció egyik aka dálya elhárul. Nekem azért úgy tűnik, hogy az előterjesztők — és a miniszter úr expozéjából is ez derült ki — elsősorban a privatizáció utáni állapotra gondoltak, amikor ezt a törvényjavaslatot elkészítették. Nyilvánvalóan szerepelnek titkos ígéretek is má r az eddigi tenderkiírások során a majdani gázárakkal kapcsolatban, de hogy ez politikai döntés lesz majd valakinél, valakiknél, egy majdani kormányzatnál, abban egészen biztosak lehetünk. Az is egészen biztos, hogy egyszerre a magyarországi gázárakat kéts zeresére, esetleg háromszorosára emelni nem lehet. Az sem mindegy persze, hogy majd kétszeresére vagy pedig háromszorosára kell emelni a gázárakat. Nekünk most azon kell lennünk, hogy olyan szabályozást alkossunk, amely esélyt ad arra, hogy valamelyest kor látozott és speciális versenyhelyzet alakuljon ki a gázszolgáltatás területén, mert ez esetleg lehetővé teszi azt, hogy nem kell majd olyan mértékű és ütemű gázáremelést a lakosságra áthárítani, mint amit egyébként kellene.