Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Kérdések - ELNÖK(Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR.(független) - ELNÖK(Vörös Vince):
86 Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi szabályok betartása mellett ezzel az Ipari Minisztérium is és az Állami Vagyonüg ynökség is tisztában van, és a problémát igyekszik úgy kezelni, hogy mind a diósdi telephely további működésének a sorsát, mind a Berettyóújfalu — Debrecen közötti tehermegosztásokat az elkövetkezendő hetekben mérlegre teszi és a decentralizáció jegyében kív ánja azt megoldani. ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt továbbmennénk, felhívom a felszólalok figyelmét arra, hogy nagy létszámú kérdés és interpelláció futott be, kérném a ráfordítható idő betartását. D r. Ilkei Csaba független képviselőtársunk kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez Miért várunk a körvasúti hálózat hasznosításával? címmel. Ilkei Csaba képviselőtársamat illeti a szó. Dr. Ilkei Csaba (független) — a közleke dési, hírközlési és vízügyi miniszterhez — Miért várunk a körvasúti hálózat hasznosításával? címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Államvasutak néhány vezetőjének társaságá ban alkalmam volt megismerni a fővárosi körvasúti hálózatot, amely a múlt század végén épült, 1972re villamosították, és ma jó adottságokkal, de kihasználatlanul várja, hogy újra felfedezzék olyan elővárosi vasút céljaira, amely megoldhatná Budapest tömeg közlekedési gondjainak jelentős részét. A csaknem 200 km hosszú, kétvágányú, villamosított pálya 36 vasútállomást köt össze 120 km iparvágány csatlakozásával, és a bővítési lehetőségek adottak: a Budapest — Kelenföld — Rákospalota — Újpest vonal például Bicskétő l Vácig futhatna, a Budapest — Kelenföld — Kőbánya — Kispest — Vecsés összeköttetés Érdtől Monorig terjedhet, a Pécel — Óbuda irány Gödöllőtől akár Esztergomig is bővíthető. Környezetbarát módon úgy, hogy a légszennyező, lassú és drága autóbuszoktól részben megszaba dítja a lakosságot, kiküszöböli az átszállásokat, lehetővé teszi a korszerűbb autóparkolást. Európa nagyvárosai Bécstől Párizsig a kötöttpályás közlekedéssel oldották meg tömeges gondjaikat, méghozzá úgy, hogy üzleti érdekeltségű közlekedési közösségeket h oztak létre az állam, a közlekedési vállalatok és az önkormányzatok. A szolgáltatási és tarifaközösség a kölcsönös előnyökön alapszik, és szerény haszonnal kifizetődő egy olyan feladatra, amelynek egyelőre nincs jobb megoldási lehetősége. Többen is felisme rték ezt, ám az idő vészesen múlik a tétlen várakozással anélkül, hogy összehangolnák végre — annyi széthúzó pártpolitikai érdeket félretéve — a Magyar Államvasutak, a BKV, a Volán és az önkormányzatok érdekeit. Ezek ma még éppúgy nem alkalmazkodnak egymás hoz, mint például a helyi és helyközi autóbuszjáratok a vasúti menetrendhez. A tömegközlekedés gazdaságpolitikai jelentősége a vállalati részérdekek fölé kell hogy emelje jó adottságunk korszerű kihasználását, további tétlenkedés nélkül. Alig néhány százmi llió forintba kerülne például az, hogy három év múlva az Expóra megindulhasson a délbudapesti vonal, ami az egyik legzsúfoltabb tömegközlekedési gócterület megkönnyebbülését jelenthetné. Tisztelt miniszter úr! Mikor kívánja kezdeményezni a körvasúti hálóz atra épülő elővárosi vasút szolgáltatási és tarifaközösségének megalakítását a tömegközlekedés egyre súlyosabb gondjainak ésszerű megoldása érdekében? Várom szíves válaszát. ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter urat, szíveskedjék a feltett kérdésre megadni a választ. Dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza
