Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
725 évi II. számú, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény végrehajtása során. Ugyanis a törvény nem ad egyértelmű utasítást arra, hogy mi történjen a szövetkezetek használatában lévő, egy hektárnál kisebb belt erületi ingatlanokkal. Játékos adminisztrációs húzás során nagy általánosságban ezeket az ingatlanokat nem sorolták sem a részaránytulajdonosi, sem a kárpótlási földalapba. Erre azért volt lehetőségük, mert a törvény szövege aranykoronaértékkel bíró term őföldre vonatkozik, ezek az egy hektárnál kisebb belterületi ingatlanok viszont a nómenklatúra szerint nem minősülnek annak, hiszen nulla aranykoronaértékben szerepelnek a tulajdoni lapokon művelési ág megnevezése nélkül. Ez a — mondhatnám — joghézag külö nböző értelmezéseket kapott. Így azok sem juthattak belterületi ingatlanhoz, akik belterületen szenvedték el kárukat, és most kárpótlásra jogosultak akár tulajdonosi részarány, akár kárpótlási jegy formájában. Ezeket a földeket 1991 óta tartják művelési ág megjelölése nélkül nyilván. Nem úgy az egy hektárt meghaladó mezőgazdasági műveléssel hasznosított földeket, amelyeket viszont már a tényleges művelési ág szerint tartalmaz az ingatlannyilvántartás. Az általam érintett terület például Tolna megyében a be lterületi ingatlanok mintegy 60%át jelenti. Nagy horderejű kérdésről, nagy értékű ingatlanokról van szó. Az utóbbi időben gyakran lehetett találkozni olyan esetekkel, hogy a szövetkezetek a fentebb jelzett belterületi földeket árverés útján vagy egyéb mód on kívánják értékesíteni. A részaránytulajdon nevesítése során a belterületi bevitt részaránytulajdonnal rendelkező tulajdonosok sérelmezik, hogy a szövetkezetek a belterületi földeket a részarányföldalapból a már részletezettek miatt kihagyták, ugyanakkor ezeket a földeket magas áron értékesíteni kívánják. Ugyanezt joggal felróhatják a kárpótlási jeggyel rendelkezők is, mert ezek a területek valóban értékesek, például házhely gyanánt, és ilyen címen a kárpótlási jeggyel rendelkezők is értelmes célra nagy ö szszegű kárpótlási jegyet tudnának felhasználni. Törvénymódosítási javaslatom lehetővé teszi ezek orvoslását. Ugyanakkor lehetőséget nyújt a valamilyen oknál fogva elmaradt, erre vonatkozó igény benyújtására is. Azt a hányadot, amely földalapokban nem kerü l felhasználásra, a szövetkezet tagjai között kell szétosztani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott, általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom a z önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem állásfoglalásukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 97 nem szavazattal, 56 ellenében, 50 tartózkodás mellett a javaslatot nem tűzte napirendjére. Tarnó czky Attila és Rudics Róbert a Magyar Demokrata Fórumból sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtottak be a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására 13169es számon. Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim. Megkérdezem az előterjesztőket, melyikük kíván szólni. (Tarnóczky Attila jelentkezik.) Tarnóczky Attilát illeti a szó. (15.20) Felszólaló: Tarnóczky Attila (MDF) TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk szerint január 1jével életbe lép a közalkalmazotti bértáblázat; január 1jével tehát körülbelül 900000 közalkalmazottnak a bére többékevésbé, de nem jelentéktelenül emelkedni fog. De gondolhatjuke ezek után, hogy ebben az országban január 1jétől lesz legalább 900000 tö bbékevésbé elégedett ember? Ugye önök is azt mondják, hogy nem. Csak azt mondhatják, hogyha önöket is megkeresték az érintettek és önök elé
