Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
69 A javaslat az üzérkedés tényállásának helyére is féltucat új rendelke zést iktat be. Ezek közül — összhangban többekkel — magam is kiemelem a bennfentes értékpapírkereskedelem tilalmazását mint új tényállást. A többi olyan csalási és titoksértési tényállás, amelyeknek a szükségessége teljességgel világos. A törvényjavaslatb an még szereplő tényállások közül kettőt említenék meg: a pénzmosást, illetőleg a hanyag kezelést. Az előbbi teljesen új a büntetőjog különös részében, a másik pedig némileg megváltozva visszakerül az egyszer már megvolt helyére. Azt hiszem, hogy talán csa k a legendás Bildad kapitány várta úgy a találkozást a fehér bálnával, mint ahogy Magyarországon a bűnüldözési, igazságszolgáltatási szakemberek várták ezt a pénzmosási tényállást. Sajnálatos módon nem minden alap nélkül. Azt hiszem, hogy az ügyvédek kevés bé örülnek annak, hogy szerepelnek ebben a tényállásban. Az értékelés tekintetében egyetértek mind Szájer Józseffel — tehát hogy nemzetközi kötelezettségeink kényszerítik ki ennek a tényállásnak az elővezetését — , másrészt osztom azokat az aggályokat is, a melyeket Kutrucz Katalin és mások fölvetettek. Ennek ellenére előrelépésnek érzem, hogy ez a tényállás megjelent a magyar büntetőjogban. Itt is felhívnám a figyelmet az alapesetben is magas büntetési tételre. A hanyag kezelés pedig — mint utaltam rá — az a lkotmánybíróság kívánalmai szerint megváltozva kerül vissza a törvényjavaslatba. Tisztelt képviselőtársaim! Hozzászólásom elején utaltam arra, hogy a javaslatban az is érdekes, hogy bizonyos minősítő körülmények milyen gyakorisággal jelennek meg. Ha megfig yeljük a javaslatot, akkor két minősítő körülmény jellemzően többször fordul elő, ez a bűnszövetségben való elkövetés, a másik pedig az üzletszerűen történő elkövetés. Nyilvánvaló számunkra, hogy mit jelent ez, jelenti ez a bűnügyi helyzet romlását, illető leg jelenti ez azt, hogy jelentős mértékben megnőtt a szervezetlen elkövetés, és jelentős mértékben megnőtt a rendszeres haszonszerzési céllal történő elkövetés. Bármilyen hihetetlen, például a hatályos Btk. a robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel , lőszerrel való visszaélés esetén nem számol sem a szervezettséggel, sem pedig az üzletszerűséggel. Ennél már csak az szomorúbb, hogy engedelmeskedve a kor parancsának, ennek az Országgyűlésnek a dolga pótolni azt, hogy ezeket a minősítő körülményeket bev egye. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, sajnálom, hogy a következő paragrafust, a sugárzóanyaggal való visszaélés tényállása esetét érintetlenül hagyta a Kormány előterjesztése, hiszen a gyakorlatban ilyen eset is előfordult már. (11.50) Azt kell mond anom tehát, hogy helyesen teszi ezt a javaslat. Az új tényállások közül pedig a pénzmosásnál, a gazdasági vesztegetésnél vagy a bankkártyával való visszaélésnél már eleve maga a javaslat tartalmazza ezeket a minősítő körülményeket. Talán nem árt egykét sz ót vesztegetnem a javaslatban szereplő büntetési tételekről: Botorság volna azt hinni, hogy bármilyen szigorú büntetés vagy bármilyen szigorú büntetési nem önmagában jelentős hatással, visszatartó hatással volna a bűnözés alakulásá ra, az azonban tény, hogy egy megfelelő mértékű fenyegetettség még egy relatíve meghatározott büntetési rendszerben is egy nagyon komoly, nagyon határozott, nagyon szükségszerű eleme a tényállásnak. Menet közben jeleztem már egykét tényállásnál az alapese tben is magasnak tekinthető büntetési tételt — legalábbis az én tudomásom szerint a magyar büntetőjogban ötévi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetettség meglehetősen magasnak tekintendő. Ilyet találunk például a pénzmosásnál, vagy ilyet találunk például a tartozás fedezetének elvonásánál, ahol — megmondom őszintén — egy kicsit magasnak is találom ezt, hogyha összehasonlítom a javaslatban szereplő más tényállásokkal, így például a hamisítási tényállásokkal, amik egy piacgazdaságban igen súlyos következmény eket kell hogy maguk után vonjanak.
