Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
676 Ezek a kifogások tehát szakmai megalapozottságot illetően mint indítvány ok nem jelentkeztek a részletes vitában és a törvény jobbítására vonatkozó törvényalkotói szándékban. A legtöbbet vitatott és a tisztelt Ház talán legtöbb idejét igénybe vevő kérdés a módosításon belül az a kifogás volt, amely szerint az egyes új jogi szem élyekre vonatkozó szabályoknak a Polgári Törvénykönyvben való elhelyezése helyett egy átfogó, úgynevezett nonprofit törvény megalkotására lenne szükség. Mielőtt vitába szállnék ezzel a nézettel, szeretném egyrészt leszögezni, hogy ennek a felfogásnak a hív ei sem vonták kétségbe, sőt el is ismerték a szabályozás szükségességét, tehát az ilyen körbe sorolható szervezetek jogi helyzetének rendezése iránti igényt és az erre vonatkozó törekvést. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy a nonprofit törvény szorg almazói nem fejtették ki, hogy egy ilyen törvény mit is tartalmazna. Be kell tehát vallanom, hogy szándékaikat illetően csak feltételezésekre hagyatkozhatom. Feltételezem ezért azt, hogy a nonprofit törvény általában az érintett szervezetekre vonatkozó öss zes szabályt, legyenek azok akár polgári jogi, akár adójogi, akár számviteli, vagy pénzügyi jogi, vagy éppen alkotmányjogi természetűek, magában foglalná. Ez a koncepció azt hiszem, hogy vélhetően egy jogszabályba belezsúfolt és különböző jogágakhoz tartoz ó rendelkezéseket tartalmazna, és kísértetiesen emlékeztet a már meghaladott, úgynevezett gazdasági jogi szemléletre, amely — mint azt jól tudják még kevésbé szakértők is — az úgynevezett szocialista jogtudománynak volt a sajátja, amely a tulajdonformák eg ymáshoz képesti megkülönböztetésén alapult. Ennek a megállapításnak a leszögezése mellett természetesen a nonprofit törvény mint önálló szabályozási tárgy koncepciója nemcsak ideológiailag látszik megalapozatlannak, hanem gyakorlati megfontolásokból is. Sz erencsétlen lenne nézetünk szerint ugyanis az, ha egy törvénybe zsúfolnánk az egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra és közalapítványokra, valamint egyéb, itt szabályozandó egyesülésekre vonatkozó szervezeti, felelősségi és vagyonjogi szabályokat, ami a jelen módosítás tárgya, az adójogi, számviteli és egyéb pénzügyi jogi szabályokkal, illetve rendelkezésekkel, hiszen egyértelmű, hogy az általunk javasolt szabályozás maradandó, valódi civil jogi értéket, a Polgári Törvénykönyv tartalmát hozza létre, ugyanakkor a változékony elemek szükségszerűen gyengítenék ezt a szabályozást, hiszen azért valljuk be, nagyon sokáig sem ez a törvényhozás, sem az ezt követő törvényhozások nem lesznek abban a helyzetben, hogy a pénzügyi szabályokat, számviteli és adóren delkezéseket ne legyenek kénytelenek évről évre felülvizsgálva újrafogalmazni, és ezzel óhatatlanul ebben a körben mindig a Polgári Törvénykönyv stabil elemeinek is a megváltoztatását célozná ez a helyzet. Ugyanakkor természetesen indokolt és elfogadható a z az érvelés, hogy a szóban forgó szervezetek polgári jogi szabályainak a megalkotásakor legalább körvonalaiban ismerni kell azt az adójogi és számviteli környezetet, amelyben az új jogi személyek működni fognak, ezért egynéhány szót ezzel kapcsolatban sze retnék itt is elmondani. Egyrészt kiegészült a részletes vita folytán azzal a módosító indítvánnyal az előterjesztés, amelyet támogatni szeretnénk, hogy egyfelől az 1991. évi XVIII. számú törvény, a számvitelről szóló törvény módosítása folytán a számvitel rendjébe illessze bele a javasolt szabályozási tárgykörébe tartozó közhasznú társaságot és a köztestületet, valamint a közalapítványt. Másrészt — és ez talán a fontosabb — a Kormány egy olyan adótörvénymódosításra vonatkozó javaslatot kíván a tisztelt Há z elé terjeszteni, amely megfelelő módon szabályozná az egész szféra adózását. Ennek az elképzelésnek megfelelően az alapítvány, a társadalmi szervezet és a közhasznú társaság esetében az adójogilag kedvezményezett tevékenységek köre nem tér majd el általá ban egymástól, és ezeknek a tevékenységeknek a listáját kormányrendelet helyett egységesen az adótörvény melléklete állapítja majd meg, tehát törvényi szintre kerül természetesen a felsorolás. Ugyanakkor azt az aggályt, amely az alapítványok és a társadalm i szervezetek korlátlanul végezhető üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatban mintegy a hitelezői érdekek sérelme okán került megfogalmazásra, szintén jogosnak tekintem, ezért ennek elkerülését illetően, ha nem is megfelelő
