Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
677 megoldás az, hogyha ezek re a szervezetekre kiterjesztjük a csődtörvény hatályát, nyilvánvaló, az adómentesség olyan differenciált szabályozásával kell őket arra ösztönözni, hogy egyébként a csődtörvény hatálya alá sorolt, és gazdálkodószervezetnek számító közhasznú társaságot ala pítsanak, hogyha a gazdasági tevékenység egyfajta nagyságrendet meghalad. Ezért a tervezett szabályozás a társasági adótörvényt illetően egy határértéket fog megállapítani, azt fogjuk önöknek javasolni, amely alatt alapítvány és társadalmi szervezet teljes adómentességben részesülne, a határértéket meghaladó mértékben folytatott gazdasági tevékenység esetén azonban nemcsak a határérték fölé eső rész, hanem a határérték alatt maradó, egyébként adómentességet eredményező rész is a társasági adó hatálya alá ta rtozna. Ebből következik tehát, hogy a körvonalakban itt most ismertetett megoldás természetesen a nonprofitnak hívott szervezeti körre még belátható időn belül a költségvetési törvény megtárgyalásával egyidejűleg, vagy még azt megelőzően a jövő évtől kezd ődő bevezetés igényével és kötelezettségével az önök munkáját és döntését fogja képezni. Magához a törvényjavaslathoz visszakanyarodva, azt hiszem, hogy nem volt célszerű a szóban forgó új jogi személyek polgári jogi, magánjogi szabályozásával kapcsolatban döntő mértékben tehát közjogi, pénzügyi jogi, vagy politikai kérdésekre terelni a vitát. A Ptk. véleményünk szerint nem arra szolgál, hogy vélt vagy valós államháztartási vagy politikai problémákat megoldjon, ez más jogszabályoknak lenne a feladata. Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy a vitában itt elhangzott feltételezés formájában, hogy ennek a javaslatnak az a célja, hogy egyes, a Kormány által létrehozott alapítványokat mintegy legitimáljon, ezeket jogszerűvé tegye. (16.30) Sőt, azt is hango ztatták ezen vélekedők, hogy a Kormány a javaslat benyújtásával tulajdonképpen az ez év elején kialakult alapítványokkal kapcsolatos vitákra kíván reagálni. Ezzel összefüggésben két dolgot szeretnék leszögezni. Az egyik az, hogy az időbeli egybeesés teljes en véletlenszerű, hiszen ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozása 1992 tavaszán, tehát idestova másfél évvel ezelőtt kezdődött el, és az elveket illetően egy kodifikációs főbizottság, neves jogászprofesszorokból és más szakértőkből állva, állásfoglalása ve zette a kodifikátorok munkáját. Természetes, hogy a törvényjavaslat parlamenti előterjesztése jóval ezt követően történt, és talán egy kicsit balszerencséje a javaslatnak — mármint az előterjesztés időpontjára vontkozóan — , hogy az előkészítő munka éppen a kkor fejeződött be, amikor az alapítványok egyébként nemes célokat szolgáló intézményére a gyanú árnyékát sikerült vetíteni bizonyos politikai köröknek. Ugyanakkor a másik körülmény, amely a vélekedéssel szemben cáfolatra utal, mégpedig egyszerű logikai kö vetkeztetés alapján, hogy — még egyszer szeretném elmondani — egyik gyanúba került alapítvánnyal sem követett el az alapító, a Kormány, vagy a kormányzathoz tartozó alapítói kör olyan jogszabálysértést, amely a jelenleg hatályos joganyagba ütközne. Termész etesen nem volt szándéka, nem is lehetett szándéka a Kormánynak ilyen utólagos, más csomagolásba burkolt módon, az alapítványok mintegy legitimebb jellegének a megteremtése. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, a javaslathoz nem érkezett szá mottevő mennyiségű és koncepcionális kérdéseket érintő módosító indítvány. A vita összességében mégis, azt hiszem, még egyszer — nem udvariasságból, de — mondhatom, gazdagította a javaslat eredeti szövegét, és hozzájárul majd ahhoz, hogy a jogintézmények l ényeges tartalma pontosabban fejeződjék ki a szabályozásban. Én a magam részéről fontos kiegészítésnek és módosításnak tartom, és támogatni kívánom a nyilvánosságra vonatkozó garanciák erősítésére utaló javaslatokat a közhasznú társasággal, a köztestülette l és a közalapítvánnyal kapcsolatban, továbbá az alapítványnak az alapítójától való függetlenségét szolgáló rendelkezést, amely az alapítvány kezelőszervének összetételét illetően
