Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
68 gazdálkodószervezeten túl, másrészt pedig megjelenik egy új (3) bekezdés, amely gyakorlatilag értelmező rendelkezést tartalmaz. Ezzel kapc solatban meg kell mondanom, hogy én nem vagyok annak a híve, hogy a különösrészi tényállások maguk értelmező rendelkezést tartalmazzanak, főként úgy, hogy erre gyakorlatilag a különös részben megvan a lehetőség minden fejezet végén, sőt az egyes címek végé n is. Én erre már 1990ben az alkotmányügyi bizottságban felhívtam a figyelmet egy hasonló csomag vitája kapcsán, most is megjegyzem, de inkább már a jövőnek jegyzem meg, hogy ha majd boldog utódaink egyszer időt szakítanak arra, hogy újraszerkesszék a Bün tető Törvénykönyvet és eltüntessék belőle a lyukakat, eltüntessék belőle az alátöréses paragrafusokat, akkor úgy gondolom, hogy majd erre is oda lehet figyelni. A javaslat 8. §ával kapcsolatban csak megismételhetem az előbb elmondottakat, emellett persze tény az is, hogy történt egy profiltisztítás, tehát "a felek megállapodásában meghatározott minőségi követelmény" szövegrész elhagyása kiiktatja a polgárjogi elemeket ebből a tényállásból. A 9. és a 10. § rendelkezései a korábbi hamis termékjelzés tényállá sát váltják fel. Gyakorlatilag szerintem, ellentétben a többi felszólalóval, akárhogy nézem, szűkítésről van szó, hiszen az áru hamis megjelölése alól csak a versenytársat védik. Nem érzem a dolgot arányosnak, kiegyenlítettnek az utána következő "fogyasztó megtévesztése" tényállással, hiszen bár valóban a fogyasztót, a felhasználót védené ez a javasolt tényállás, de szó nélkül hagyja azt a helyzetet, amikor a fogyasztó az áru hamis jelzését valónak elfogadva dől be. Erre az új 296/A. § nem nyújt megoldást. Ebben a miniszter úr értékelését sem osztom. Azért néha mi is betöltünk a módosításokkal üres helyeket. Így pl. a javaslat szerint a Btk. 297. §a — amely korábban a jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység tényállását tartalmazta — helyére mindjárt két új tényállás is kerül. Ezek közül a második, a hitelezési csalás az érdekesebb. Nem az újdonsága okán, hanem azért, mert némi erőszakoltságot érzek a (2) bekezdésben; az (1) bekezdés rendben van. Miről is van szó ebben az esetben? Az követi el az (1) bekezdé s szerint a hitelezési csalást, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú vagy hiányos okiratot használ föl vagy ilyen t ájékoztatást ad. A (2) bekezdés szerint pedig ugyanígy büntetendő az is, aki meghatározott gazdasági tevékenységhez nyújtott hitelt a céltól eltérően használja fel. Nekem az a meggyőződésem, tisztelt Országgyűlés, hogy ez egy tévedés. Ezt a két cselekményt nemhogy egy paragrafusban, egy lapon nem lehet említeni, hiszen az első bekezdésben a hitelnyújtási szándékot befolyásolja valaki nem korrekt okirattal, nem korrekt tájékoztatással, ehhez képest a második bekezdésben egy jogszerűen megszerzett hitel eltér ő felhasználásáról van szó. Úgy gondolom, hogy ennek büntetőjogi következménye nemigen lehet, ha pl. pénzintézet a hitelnyújtó, akkor ellenőrizheti a hitel felhasználását, felmondhatja a hitelszerződést annak összes civiljogi következményével együtt. Én te hát nagyon határozottan megkockáztatom ennek a bekezdésnek az elhagyását a tervezetből. Arról nem beszélve, hogy a tényállásban szűkíteni kellene a lehetséges hitelezői kört, pl. hogy pénzintézeti hitelről van ebben az esetben szó, hiszen gondolom, semmiké ppen nem lehet szándékunk a magánszemélyek egymás közötti gazdasági célú hiteleit belevonni ebbe a körbe. Ebben az esetben vagy a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozott csalás jöhet szóba, vagy pedig ugyancsak polgárjogi következményei lehetnek az ilyen jellegű összegek eltérő vagy megtévesztés útján történő felhasználásának. Nincsen különösebb gondom az alaptőke vagy törzstőke csorbítása tényállásának módosításával, de helyesnek tartom a változtatást, hiszen itt a "jogtalan kifizetés" szövegrész kikerülése, illetőleg megváltoztatása utal arra, hogy a jogtalan kifizetés egy társaságon belül lehet szimpla adójogi kategória is, nem feltétlenül igényel büntetőjogi következményeket.
