Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - Kérdések - DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos):
665 Felszólaló: Dr. Dávid Ibolya, az ügyrendi bizottság elnöke DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ülést vezető elnök felkérésére foglalkozott az ügyrendi bizottság ezzel a kérdéssel. Az ülésvezető elnök felkér ése az alábbi volt: állapítsa meg az ügyrendi bizottság, hogy abban az interpellációs kérdésben helyesen járte el a legfőbb ügyész úr és Szabó Lukács képviselőtársunk. Konkrét kérdések hiányában a bizottságunk három kérdéskörrel foglalkozott. Az első kérd éskör, melyben állásfoglalást benyújtottunk, arra a kérdésre vonatkozott, hogy meddig lehet az interpellációkat visszavonni. (15.10) Másik két kérdéssel is foglalkoztunk. Az egyik, hogy ha az írásban benyújtott interpelláció nem ugyanaz, mint a szóban elha ngzott interpelláció, mi az eljárás; illetőleg azzal is foglalkoztunk, hogy az interpelláció milyen körre vonatkozhat. Amiben a bizottságunk állást foglalt általános érvénnyel, az az interpelláció visszavonásának időbeli korlátja volt. Itt kisebbségi és tö bbségi vélemény is született. A kisebbségi vélemény szerint a képviselő az interpellációját annak elmondása előtt tudja csak visszavonni. Utána az interpellált válaszadási kötelezettségét és az Országgyűlés határozathozatali jogát vonná el, melyre nem jogo sult, mert a Házszabály határozatkényszert ír elő. A kisebbségi vélemény szerint az interpelláció elhangzása után nem ura a képviselő az interpellációjának, az az Országgyűlés kezébe kerül. A többségi vélemény egyetértett azzal, hogy az interpelláció elmon dása előtt lehet visszavonni az interpellációt; de számolt azzal, hogy a képviselő úgy vonja szóban vissza, hogy elmondja a visszavonása okát, indokát és közben magát az interpellációt is elmondja. Erre az esetre a bizottság többsége indokoltnak tartotta a zt, hogy az interpelláltat ilyen esetben megillesse az észrevétel joga. Ezen túlmenően, ahogy említettem, foglalkozott a bizottságunk két kérdéskörrel. Az egyik az, hogy mi a teendő akkor, ha a képviselő írásban beterjesztett interpellációján túl egyéb kér déseket is feltesz az interpelláltnak. A bizottság megállapította — bár nem tartotta szükségesnek ezt állásfoglalásban rögzíteni — , hogy az interpelláció akkor felel meg a Házszabály előírásainak, ha a képviselő az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rö vid tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal az Országgyűlés elnökének benyújtja. Ezért az írásban benyújtott interpellációtól eltérő vagy más tartalommal szóban elhangzott interpelláció nem házszabályszerű. Ilyen esetben az interpellált egyrészt m egteheti, hogy válaszol a szóban elhangzott kérdésekre, másrészt pedig kérheti, hogy a képviselő a Házszabály szerint megfelelően nyújtsa be. A bizottság kitért annak vizsgálatára is, hogy a Házszabály 57. §ának (1) bekezdése szerint az Országgyűlés tagja i a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó ügyekben intézhetnek interpellációt. A feladatkörébe nem tartozó véleménykérés nem interpelláció, így az interpellált arra nem köteles válaszolni. Tisztelt elnök úr! Amennyiben ezt meghaladóan konkrét kérdés érkezik az ügyrendi bizottsághoz, úgy az ügyrendi bizottság készséggel áll újból egy állásfoglalás elé. Köszönöm szépen. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztel t Országgyűlés! Szólásra jelentkezik Kozma Huba képviselő úr. (Közbeszólások.) ., nincs is jelen, akkor tévedés. Indítványozom az Országgyűlésnek, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását az Országgyűlés fogadja el. Kérem a táblát szavazásra kiírni. Kérd ezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az ügyrendi bizottság állásfoglalását. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.)
