Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - Kérdések - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
656 Kérdés: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) — az igazságügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez — Az OTPkölcsön visszafizetési határidő módosítása tárg yában KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) A kérdés címét illetően helyreigazítással kívánok élni, mivel én így adtam be: Mit kíván tenni a Kormány az önhibájukon kívül reménytelen helyezetbe jutott adósok megsegítésére? Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Mi niszter Urak! Tudott dolog, hogy az 1990. évi CIV. törvény szabadárassá tette a kamatokat és lehetővé tette, hogy az OTP egyoldalú levélbeli értesítés révén emelhesse fel azokat. Ezzel az OTP önkényének szolgáltatták ki az adósokat és így súlyosan sértetté k meg jogos érdekeiket. A kölcsönvisszafizetési határidők lerövidítésével és a kamatok megemelésével sok tízezer forintos kárt okoztak az egyes adósoknak, és külön is sújtja mindez azokat, akik időközben munkanélküliek lettek és így önhibájukon kívül juto ttak a fizetésképtelenség állapotába. Az utóbbiaknak a létfenntartás is alig leküzdhető gond és nem elég, hogy naponként kell megharcolniuk a létért, a tetejébe még a peres eljárások özönét kell elszenvedniük. (14.30) Mindez ma má r alig figyelmen kívül hagyható társadalmi probléma, minthogy a Kádárkorszak egyik legfőbb jellegzetessége a lakosság nagyarányú hitelfelvétele, azaz a társadalom roppant mértékű eladósodása volt, és így évtizedek óta köznapi figura, ha úgy tetszik, társa dalmi típus a kisebbnagyobb hitelek viszszafizetéséért gürcölő állampolgár, az adós. Kérdezem hát miniszter urakat: mit szándékoznak a fentiekben említett, súlyos körülmények közé jutott állampolgárok védelmére, legalábbis helyzetük enyhítésére tenni? ELN ÖK (Dornbach Alajos) : A válaszadás következik. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár úr. Dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár válasza BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi selő Úr! Az 1990. évi költségvetési törvény 64 — 68. §aival az Országgyűlés felemelte az 1988. december 31e előtti feltételekkel nyújtott lakás célú hitelek kamatait, a futamidőhöz nem nyúlt hozzá, mint ahogy azt a képviselő úr mondta. Az adósoknak a törvé ny választási lehetőséget adott. Az egyik lehetőségük az volt, hogy a mindenkori bankkamatot fizetik, ami abban az évben 32% volt, és ennek fejében az állam elengedte a kölcsöntartozás felét. A másik lehetőség pedig az volt, hogy a Parlament által meghatár ozott kamatot fizetik kölcsöntartozásuk után, ami abban az évben 15% volt. Az adósok döntő része az első változat mellett döntött, és az első hónapokban kiegyenlítették kölcsöntartozásuk maradék részét. Azóta a bankkamatok is csökkentek, és ez év januárját ól a Parlament is csökkentette a kamatot 12%ra. Az eredetileg több mint 200 milliárd forint kölcsöntartozásból ez év június 30ára már csak 52 milliárd maradt fenn, amelynek mintegy kétharmada után fizetik az adósok a Parlament által meghatározott kamatot , egyharmada után pedig a banki kamatot. E hitelek kamatainak a megfizetése súlyos teher minden, a hitelt igénybe nem vevő állampolgárnak is, hiszen még ez a kamatszint is költségvetési támogatással jár, ami végső soron az adóterheket növeli. Ugyanakkor va nnak, akiknek a szociális helyzete nemcsak a kamat, hanem még a tőke törlesztésére sem nyújt lehetőséget. Ezért már a kamatemelés első évében, 1991ben mintegy 2 milliárd forintot, 1992ben 2,5 milliárd forintot kaptak az állami költségvetésből a helyi
