Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka:
636 köztudott, a rendőrség szerteágazó tevékenységén belül a bűncselekmények felderítése két etapban folyik. Az egyik a titkos, vagyis operatív, a másik a nyílt, azaz vizsgálati eljárás. Ismét a tanulságos pártállami példák hoz viszszatérve említem, hogy például 1953ban egy legfőbb ügyészségi utasítás világosan leszögezte, hogy a belügyi szervek, a rendőrség és az államvédelmi hatóság operatív tevékenységét az ügyészi szervek nem ellenőrizhetik. Most, miután jogállamban élün k, senki sem hajlandó arról akár csak szót is ejteni, hogy ma sem ellenőrizhetik, ma sem ellenőrzik; a különbség: a pártállam idején a helyzet jogilag szabályozottabb volt, mint napjainkban. A rendőrségi törvény 63. és 65. §a kettéválasztja az engedélyhez nem kötött, illetve engedélyhez kötött információgyűjtés, azaz titkos nyomozás jogintézményét, nem tudni, milyen alkotmányjogi, jogi, etikai, politikai ismérvek alkalmazása mellett. A 70. § csak a külön engedélyhez kötött tevékenységek tekintetében kívánj a biztosítani vagylagosan az ügyész, illetve a bíró betekintési, engedélyezési jogát. A rendőrség és a bűnöző alvilág titkos érintkezési zónája épp az operatív munka, ahol a fertőzésveszély fokozott, és azzal a veszéllyel járhat, hogy az alvilág mélyebben beépül a rendőrségbe, mint ahogyan a rendőrség az alvilágba. A 63. § az egyének, illetve a szervezetek magánszférájába történő veszélyes beavatkozás széles körű jogosítványait biztosítja a rendőrségnek anélkül, hogy pontosan megnevezné az ellenőrzésre jogo sult intézményt vagy intézményeket és ezen intézmények jogosítványait. Az ügyész e sötétnek is minősíthető manipulációkba, a vádalkukba csak ott, azért és annyiban lesz beavatva, hogy előre, látatlanban garantálja azon bűnözők menekülését, akiket szolgálat aik fejében a rendőrség erre felbiztat. Említendő, hogy e jogintézmény a gyakorlatban jelenleg is funkcionál, azonban úgy, hogy a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását szabályozó 1990. évi X. törvény végrehajtása tárgyában kiadott több titkos belügyminiszteri utasítás megismerése tekintetében még a parlamenti képviselők sem kapnak tájékoztatást! A kezdő, gyakran tapasztalatlan ügyészek úgy kötnek napjainkban is — természetesen az írásbeliséget mellőző formában — alkukat, hogy nekik nem mutatják meg, nem kötelesek bemutatni a rendőrségi operatív gyűjtők anyagát, és úgy, hogy az ügyészek sem ismerik, nem ismerhetik azon belügyminiszteri utasítások tartalmát, amelyek a rendőrség operatív tevékenységet végző szerveinek jogait, illetve kö telességeit szabályozzák. Mint a fentiekből kitűnik, a rendőrség hivatásából eredően, önhibáján kívül, az exogén és endogén fertőződés veszélyének fokozottan kitett szervezet. Ebből következik, hogy önmagával szemben is igényelnie kellene a külső, fokozott és hatékony ellenőrzést. Mindezek figyelembevételével meg kell jegyeznünk, hogy a rendőrség kiépítette a maga belső elhárítását, amely a testületen belüli bűnfelderítésre hivatott. Arra azonban nincs semmi garancia, hogy az e szolgálat által felderített, az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó eseteket e szervezetek kötelesek vagy akár csak jogosultak lennének az ügyészi szerv tudomására hozni. Az elhárítás által magasabb rangú parancsnokok, illetve a belügyminiszter részére nyújtott belső t ájékoztatás egyáltalán nem jár azzal a következménnyel, hogy a bűnelkövető rendőr ellen az ügyészség döntése alapján büntetőeljárás indul. A magasabb rendőri vezetés e mérlegelési jogosultsága azért törvény- és alkotmányellenes, mert a Büntető Törvénykönyv ben a büntethetőség jogi előfeltételei, illetve a büntethetőséget kizáró körülmények között e szűrési jogosultság egyáltalán nem szerepel. A homályos jogi szövegszerkesztés iskolapéldája a rendőrségi törvény 71. §a. A szövegből legfeljebb ha sejteni lehet , hogy a rendőrség működését ellenőrző szerv a rendőrséggel szemben is alkalmazhat titkos rendőri módszereket. Hogy mire gondolt itt a jogalkotó, azt esetleg sejtethetné, de nem teszi, mert a tervezethez kiadott külön miniszteri indoklás épp e paragrafusná l hiányzik. Így az ügyészségi nyomozó hivatalok eddigi szerepe az új jogszabályok alapján is a régi marad. Nyomozhatnak a rendőrségi szervek által az ügyészség bevonása, sőt, értesítése nélkül előre vizsgált, előre nyomozott olyan ügyekben, ahol a teljesen ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen rendőrségi belső
