Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
633 esetben . Fölvetődött már, és én emlékszem, '91 decemberében is fölvetettem a minisztériumi megbeszélésen, hogy ahol lehetőség van, ott a nyomozás megszüntetéséről, megtagadásáról szóló határozatban más rendelkezésre, az elkövető kiléte ismeretlen rendelkezésre, l ehetne hivatkozni, hiszen egyébként teljesen egyértelmű kapcsolat keletkezik a nyomozás nyílt szakasza és a titkos információgyűjtés között. Természetesen ez — mint mondtam — csak az elkövető és a sértett közötti ismeretségi kapcsolat esetén oldható meg, m ás esetben én úgy tudom, hogy alkalmazták ezt a múlt rendszerben, és eljárási, végrehajtási kegyelmet lehet ígérni az információért cserébe. Hadd szögezzem le ezzel kapcsolatban elvi éllel, hogy a jogállamiság és a naivitás nem ugyanaz. Tehát ebben az eset ben az eszköz megteremtése nem ütköztethető a jogállamisággal. Szeretném itt még felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint a vádalku bármilyen súlyú bűncselekmény esetében alkalmazható, ellentétben azzal, amit az előkészítés során megbeszéltünk. A külön engedélyhez kötött titkos információszerzés szabályozásával is van némi gondom. A korábbi tervezetekkel ellentétben a jelenlegi 65. § (1) bekezdése nem határozza meg pontosan azt, hogy mit ért súlyos bűncselekményen. Csak az indoklásból derül az ki, hogy az 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztésbüntetéssel fenyegetett cselekményeket sorolja ide. Ez kevés, jogi értelemben semminek nem tekinthető az indoklás ilyen rendelkezése. A törvény szövegének ezt expressis verbis tartalmaznia kell. Nem besz élve arról, hogy ebben az esetben a szakasz (2) bekezdése teljesen értelmetlenné válik. Ugyancsak tisztázásra szorul az, hogy a titkos eszköz alkalmazása nem minden esetben köthető a nyomozó hatóság illetékességi területéhez. Tehát többes illetékességi ter ület esetén vagy több bíróság illetékességi területe esetén ez nem alkalmazható rendezőelv. Itt rendezni kellene azt, hogy melyik bíróság járjon el ilyenkor az engedélyezés tekintetében. Ebből kiderül, hogy a bírói engedélyezés variációját támogatom. A tör vényjavaslat 8., 9., 10. fejezetéhez az idő előrehaladottsága folytán sem kívánok nagyobb megjegyzést tenni, hiszen ezek az adatkezeléssel, jogorvoslati fórumokkal és a záró rendelkezésekkel foglalkoznak. De két észrevétellel mégiscsak szeretném bizonyítan i, hogy átolvastam a törvényjavaslatnak ezt a részét is. Az egyik a 80. §, a másik a 92. §, egészen pontosan a (2) bekezdése. A 80. § a bűnüldözési adatkezelésről szól. Ezzel kapcsolatban ki kell jelentenem, hogy az úgynevezett kriminalisztikailag fontos j ellemzőket, amelyek egy bűncselekmény elkövetése esetén bekerülnek ebbe az adatbázisba, ezeket az elévüléskor sem kellene kidobni, mert később fontosak lehetnek. Ez úgy működik, mint egy bűnügyi múzeum a nyomozó hatóság számára. Tehát elvi éllel azt kell k ijelenteni, hogy nem az adat megsemmisítését kell szabályozni, hanem a felhasználását kell szigorítani. Az adat maga később elévülés esetén is nagyon fontos lehet a kriminalisztika szempontjából. A 92. § (2) bekezdése szerint pedig az állampolgári jogok or szággyűlési biztosa a rendőrség működésére szolgáló épületekbe, területre az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint léphet be. Én nem tudom, hány képviselőtársam vette a fáradságot, hogy elolvassa a 2/1993. BM rendeletet, ami ezt szabályozz a, azt pedig végképp nem tudom, hogy az ombudsmanjelöltek elolvastáke ezt a rendeletet. De ha a valóságban így működik a belépési rend, akkor az ombudsman elég derekasan eltoporoghat a rendőrség bejáratánál. Úgyhogy azt javasolnám — akár sor kerül a hatpá rti megbeszélésre, akár csak módosító indítványként — , hogy mivel az ombudsman az országgyűlési képviselőhöz képest rendelkezik ellenőrzési jogosítványokkal, ő ne legyen feltartóztatható a rendőri szerv bejáratánál, őt nem illene egyébként feltartóztatni. (11.50) Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat elfogadásának esélyéről szóljak néhány szót, hiszen ez aktuálissá vált Deutsch Tamás bejelentése óta. Azt hiszem, azért nem kezdhetünk el egy parlamenti vitát, hogy eredmény né lkül fejezzük be. A
