Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka:
634 többségkisebbség parlamenti problematikájának egyébként is minden esetben egy kétharmados törvény nagyon jelentős próbaköve. Nekem mindig eszembe jut ezzel kapcsolatban Hack Péter képviselőtársamnak egy nagyon rövid írása, de velős kis írása, amely 1992 márciusában jelent meg a Szabad Demokraták Szövetségének a frakcióújságjában, s amelyben Hack képviselő úr a törvényhozás játékszabályairól értekezik. Ebben azt mondja Hack képviselő úr — nem szó szerint idézem, talán a mondanivalóját po ntosan — , hogy az a helyes aktuális többségi magatartás, amikor pusztán csak azért nem tesz meg valamit a többség, nem azért tesz a kisebbség ellen, mert ezt megteheti, hiszen az aktuális többség és kisebbség választásonként változhat, és olyan magatartásr a kell törekednie az aktuális többségnek, hogy később egy váltás esetén ezt "kölcsön kenyér visszajár" formában ne kapja vissza a kisebbségből többséggé avanzsált politikai erőtől. Én ezzel tökéletesen egyetértek. A cipó azonban úgy kerek, hogyha ezt az ak tuális kisebbségre is megfogalmazzuk, nagyon csúnya szóval élve, hogy dafkéból nem szép dolog megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását. Ha ez a szemlélet érvényesül, akkor úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával — akár hatpárti egyeztetéssel, akár anélkül — nem lesz gond, különös tekintettel arra, hogy én elolvastam azt a szakaszt, amire Deutsch Tamás hivatkozott, ezt a bizonyos hatályba léptető rendelkezést, és éppen ellenkezőleg én azt olvastam ki belőle, hogy ez lehetőséget a d arra, hogy minden parlamenti politikai erő, a választási találgatott eredménytől függetlenül valóban haszonelvű módon — ezzel a csúnya kifejezéssel élve — , a törvény megfelelő hasznosságának elvét szem előtt tartva alakítsa ki a véleményét. Ha ez lesz a meghatározó, tisztelt Országgyűlés, akkor nem hiszem, hogy az elfogadással komolyabb probléma lenne, és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kijelentem, hogy a párt, a frakció — mivel fontosnak tartja ezt a törvényjavaslatot — politikai kompromisszumkészs égének a legvégső határáig el kíván menni abban, hogy ez a törvény megszülessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó Lukács képviselő úrnak, a Magyar Igazság és Élet Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Szabó Lukács a MIÉPképviselőcsoport nevében SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Igazság és Élet Pártjá nak parlamenti frakciója alapvetően érdekelt abban, hogy ebben az országban békés építőmunka folyjon nyugodt körülmények között. Ehhez elengedhetetlenül szükséges vagy szükséges lenne, hogy megfelelő közbiztonság és közrend is támogassa ezt az alapvető cél kitűzésünket. Meg kell vallanunk, hogy ez e pillanatban nem biztosított, és nemcsak e pillanatban, hanem hosszú évek óta már alapvető veszély fenyegeti ezt a békés építőmunkát. Már korábban, még a Némethkormány idején gondoskodtak arról, hogy kiszervezzék a rendőrséget a Kormány fennhatósága alól. Ezzel kvázi egy önálló hatalmi ággá emelték a rendőrséget, amely nem felelős a Parlamentnek, közvetve felelős a Kormánynak, és ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy elszabadulhat a realitásoktól, és az alapv ető célját nemigen tudja betölteni. Ha ebből az aspektusból közelítjük meg, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a törvény már 1990ben meg kellett volna hogy szülessen. Viszont ha más aspektusból közelítjük meg, vagyis úgy nézzük, hogy milyen más törvényekke l együtt alkot ez a törvény kerek egészet, akkor azt kell hogy megállapítsuk, hogy még korai. Az ügyészségi törvény, a rendőrségről szóló törvény és a büntetőeljárásról szóló törvény szerves egységet alkotnak, illetve kellene, hogy alkossanak. A Parlament előtt van az ügyészségi törvény, jelenleg tárgyaljuk a rendőrségi törvényt, ezzel szemben még a koncepcióját sem ismerjük a büntetőeljárásról szóló törvénynek. Ezeknek a törvényeknek mint fogaskerekeknek kell egymásba kapcsolódni. Ha az egyiknek még a konc epcióját sem ismerjük, akkor azt a jóisten se tudja megmondani, hogy mikor születik meg az a törvény — mikor és melyik Kormány alatt, amelyiknek ehhez a két törvényhez szervesen kapcsolódni kellene.
