Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SCHIFFER JÁNOS, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
621 Azt a megoldást, amit a most beterjesztett javaslat tartalmaz, én igen veszélyesnek tartom, mert nem egy politikai irányításról van szó, hanem teljes egész ében szakmai irányítás jelenik meg ebben a tervezetben. Sokkal több jogosítvány jelenik meg a miniszternél, mint ami ahhoz szükséges, hogy érvényesíteni tudja alkotmányos felelősségét. A javaslat szerint a miniszter feladatot, utasítást ad, meghatározza a rendőrség irányításában, felügyeletében közreműködő szervek tevékenységét, irányítja a költségvetési gazdálkodást, a fejlesztéseket, meghatározza az oktatást, jóváhagyja az SZMSZt, kinevez, felment, gyakorolja a munkáltatói jogokat, létrehozza, megszüntet i a kapitányságokat. Azért sorolom Wekler Ferencnél részletesebben, mert szerintem itt van a kérdés alapproblémája. Ezzel szemben mit tehet a főkapitány? Egy utasítási joga van, a kapitányságokat utasíthatja, ezenkívül háromszor javasolhat, egyszer gondosk odhat és egyszer kidolgozhat. Ennek a szövegnek és a feladatok elhatárolása tükrében azt hiszem, hogy elég hihetetlen az a későbbi megfogalmazás, amely szerint a főkapitány a főkapitányságot önálló felelősséggel vezeti, önállóan irányítja működését és szak mai tevékenységét. A javaslat a meglévő politikai irányító szerep mellé vissza kívánja állítani a minisztériumi szintű szakmai irányítást. Ez különösen megkérdőjelezhető ott, ahol a miniszternek ilyen széles jogosítványokat ad, ott, ahol nincs miniszteri f elelősség, nem érvényesül, ahol az Országgyűlés ellenőrző funkciója csak nagyon nagy lassúsággal és nagyon nagy akadályokon keresztül érvényesül, mert a kormánytöbbség ezeket a feladatokat akár bizottságban, akár más formában nem támogatja, tehát ott ez ig en nagy eltérést, igen nagy veszélyt jelenthet. Még élesebbé teszi a kérdést a felhatalmazások köre, amelynek alapján például a 3. § (5) bekezdése szerint a miniszter a rendőrségen kívüli rendőri szervet hozhat létre utasítás alapján, és ebben az utasításb an határozhatja meg ennek a szervezetnek a jogállását is. A túl súlyos jogosítványokat megtetézi a javaslat a személyi láncolat függőségével is, és — mint már említették is — nemcsak hogy minden a minisztertől függ, hanem még a kmbt is becsempészik ebbe a sorba. Az irányítási jogosítványokon túl egy sor felhatalmazás is bekerül a törvénybe. Tudom és lehet, hogy nincs mód kódexszerű törvény megalkotására, de egy kétharmados törvény megszavazásánál rendkívül fontos — különös tekintettel a korábbi rossz tapas ztalatokra, hadd említsem csak az önkormányzati törvényt és a hozzá kapcsolódó egyéb törvényeket, vagy a bírói kinevezéssel kapcsolatos kétharmados törvényt — , hogy ebben a rendőrségi törvényben, úgy gondolom, minél több érdemi kérdésről, de legalábbis az alapvetőkről és a felhatalmazások kereteiről kell kétharmados többséggel dönteni. Amíg ez nincs így, addig az a húsz felhatalmazás, amely 95., 96. §ban felsorolásra kerül, túlzó. Hogy csak egyet említsek, a 96. § (1) bekezdésében a miniszter felhatalmazás t kap, hogy rendeletben állapítsa meg a rendőri szervek feladat- és hatáskörét, illetékességét, és ezzel szinte a tárca belügyévé teszi az egész rendőri szervezetet. Nem megnyugtató — mint korábban említettem — a rendőri struktúrán kívüli rendőri egység lé trehozása, amihez ezek után senkinek semmi köze, mert kiemeli a törvényből. (11.00) Én úgy érzem, ezzel a két felhatalmazással a belügyminiszter szinte maga határozza meg a rendőrség egész szerkezetét. Nem lehet tudni, hogy az általában való felhatalmazás — az a felhatalmazás, hogy a miniszter feladatot is határozhat meg a rendőrségnek — milyen mélységű, milyen mélységig terjedhet a rendőrség tevékenységében: csak az államigazgatási ügyekben, vagy például a büntetőeljárás egyes fázisaiban is megjelenik ez a jogosítványa, például a nyomozások indításában vagy megszüntetésében, vagy például a titkos eszközök használatában. Nem egyértelmű és nem problémamentes ez a kérdés. A mostani szabályozás szerint — a belügyminiszter feladat- és hatáskörét szabályozó kormá nyrendeletben — a miniszter jogszabályokkal és jogi irányítási eszközök útján irányít. Én úgy érzem, ez itt sokkal többet takar — vagy sokkal többet akar.
