Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
612 sem készült a belügyminiszter úr kérésére erről a besz élgetésről, és ezt követően tulajdonképpen nem történt semmi az elmúlt évben. Van egy olyan sejtésem — lehet, hogy nem megalapozott ez a sejtésem — , van egy érzésem, hogy belügyminiszter úrnak mintha megfelelt volna ez az állapot. Ugyanis a mostani, fennál ló törvények nem teszik lehetővé, hogy a belügyminiszter a rendőrség életébe beavatkozzék. Ennek ellenére úgy tűnik számomra, hogy belügyminiszter úr az utóbbi időben eléggé felrúgta azt a törvényi keretet, és írásban is nyomon követhető módon, de verbális an elég sokszor beavatkozik a rendőrség életébe, utasításokat ad. Ezek után nagyon meglepő volt számomra, miután olvastam a belügyminiszter úrnak egy nyilatkozatát, amelyet egy MDFes fórumon tett 1992. március 25én, az MDF V., VI., VII. és VIII. kerületi szervezeteinek ülésén, ahol — idézem — a következőket mondta: "Nagyon egyszerűen úgy is fogalmazhatok, és fogok majd a Parlamentben, hogy aki elfogadja ezt a törvényt, az közbiztonságot akar, aki nem fogadja el, az pedig nem akar ilyet." (Taps a jobb olda lon.) Ne tapsoljanak túlságosan korán, mert ezt a belügyminiszter úr '92. március 25én tette, ezután visszavonta a beterjesztett kormányjavaslatot. (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) Majd a visszavonást követően csak '93. április 5én terjesztette be a Kor mány az új javaslatát. Tehát úgy gondolom, hogy talán önmagára is vonatkoztathatja a belügyminiszter úr ezt a kijelentését. Ezután azokról a pontokról, amelyek vitatottak, vitathatók ebben a törvényjavaslatban, és amelyeket tulajdonképpen Sóvágó László kép viselőtársam is már felsorolt, és azt gondolom, hogy ezek lesznek a kulcskérdések, illetve az ezekben történt egyeztetés lesz a kulcskérdés abban, hogy az ellenzék, illetve konkrétan a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni tudjae a rendőrségi törvénynek a megszületését. Az első ilyen kérdéskör az, hogy ki irányítja a rendőrséget, ki utasíthatja a rendőrséget. A második fontos kérdésnek tekintem azt, hogy ki nevezi ki a kapitányokat, és kinek az egyetértése szükséges a kinevezéshez, s ki vétózhatja meg. A harmadik fontos kérdés, politikailag fontos kérdés az önkormányzatok és a rendőrség viszonyának a kezelése, tisztázása. A negyedik pedig a rendőrség és az állampolgárok viszonya. Én azt gondolom, a negyedik az, ahol legközelebb állnak az álláspontok, a vél emények. Azt is előre szeretném jelezni, hogy az összes többi technikai jellegű, a rendőrség belső életét, a rendőrség hatáskörét, a rendőrség intézkedési jogosítványait tartalmazó paragrafusokban konszenzusra lehet jutni. Tehát azt is mondhatnám, hogy a t örvény 90%ában azt gondolom, már most meg lehet kötni a kompromisszumokat, természetesen a törvényben fellelhető szakmai és egyéb hibáknak a kiküszöbölése után. A többi, általam fontosnak tartott kérdésekben nehezebben látom az egyetértésnek a lehetőségét . Nézzük a rendőrség irányításának a kérdését. A jelenlegi helyzet az, hogy a kormányzat, illetve a miniszter közvetett módon befolyásolhatja a rendőrségnek a munkáját jogszabályokkal és államigazgatási eszközökkel irányíthat. Egyet kell érteni azzal a fel vetéssel, hogy ez a módszer nem teljesen felel meg a miniszteri, illetve a kormányzati felelősség elvének, és ezért szükséges ezen a területen egy korrekció. Hogy milyen módon történik ez a korrekció, az egy kérdés, és úgy gondolom, hogy a tárgyalások sorá n tisztázható ez a kérdés. Tisztázható, hogy a miniszteri felelősség hogyan érvényesíthető, és az is tisztázható, hogy a miniszteri túlhatalom hogyan korlátozható. Ugyanis azt gondolom, hogy a beterjesztett javaslat elég nagy hatalmat biztosít a magyar bel ügyminiszter számára. Nem konkrétan Boross Péter számára, hanem a mindenkori belügyminiszter számára, különös tekintettel ha azt is tudjuk, hogy a törvény majd kihirdetése után hat hónappal lép érvénybe, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi belügy miniszter lesz az, aki először él ennek a törvénynek a lehetőségeivel és jogaival. De az mindenesetre tény, hogy a Belügyminisztérium hatáskörébe ma Magyarországon nagyon sokféle tevékenység tartozik: a közigazgatás, az önkormányzatok, a rendőrség, a határ őrség,
