Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 4. hétfő, őszi ülésszak 9. nap (327.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
569 Népszabadságnak, majd nekünk is elmondott egy levélben, azt, hogy a jogi karon MSZMP titkári funkciót töltött be. Ez hiányzott életrajzából. Nem kétlem, hogy a meghallgató bizottság előtt ezt ő elmondta, azonban ez a bizottság a Parlamenttel elfelejtette közölni ezt a tényt. Tehát tévedésben voltak az Országgyűlés képvi selői, amikor szavazatukkal őt a helyén megerősítették. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy nagyon vigyázni kell a Magyar Köztársaság legfelsőbb ügyész posztjának a tisztaságára — a személy tisztaságát nem kérdőjelezem meg — , így most már semmiképpen nem tartjuk őt alkalmasnak e poszt betöltésére. Fenntartjuk a bizalmatlanságot. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Az elhangzottakkal kapcsolatban most egy formai követelményre hívom fel a figyelmet. Az önálló indítvány benyújtóinak mindig módjuk van az önálló indítvány előterjesztésekor indoklást adni. Nincs oka annak, hogy ezt megelőlegezzék vagy ismételjék napirend előtti felszólalásban. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kávássy Sándor. Nem tudom, most kívánja előterjeszteni? N apirend előtti felszólaló: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Igen, Elnök Úr, most kívánom előterjeszteni, tekintve, hogy százezreket érintő kérdésről van szó SzabolcsSzatmárBereg megyében. ELNÖK (Szabad György) : Kávássy képviselő urat illeti a szó. KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor ez év április 14én szóba hoztam a szabolcsszatmárberegi alma ügyét, és figyelmeztettem, hogy idejében kell megkezdeni a felkészülést az őszi szezonra, Szabó földművelésüg yi minisztertől a legszebb ígéreteket kaptuk. Biztosítjuk a göngyöleget és a piacot — mondotta. Igaz, nyomban hozzátette, hogy amennyiben erre mód és lehetőség lesz. Fenntartás nélkül hangoztatta viszont, hogy a bécsi magyar követ tudósítása szerint fokozo tt érdeklődés várható osztrák részről, minthogy az ivólészükségletnek csak 10%át állítják elő saját gyümölcsből, és hogy prezentálni fogja a névsort, hogy ki mindenki érdeklődik a magyar alma iránt. Nem tudom, mi van a bécsi magyar követtel, hogy elkészül te az ígért lista vagy sem, csak annyit van módom megállapítani, hogy SzabolcsSzatmárBereg területén nem hemzsegnek és nem kilincselnek osztrák ügynökök, hetek óta minden erőfeszítés ellenére áll a felvásárlás, a lehető legelkeseredettebb a hangulat, in gerült emberek kérik, illetve követelik a segítséget. Nem csoda, a helyzet rosszabb, mint azelőtt bármikor. És amikor minderről jelentést teszek a tisztelt Háznak, azonnali felelősségre vonást követelek Szatmár szenvedő népe nevében mindazok ellen, akiket felelősség terhel a jelen helyzet kialakulásáért. Augusztusban még úgy látszott, hogy van megoldás; 8 forintot terveztek a lé- és 15öt az étkezési alma kilójáért. Ám nyomban kiderült, hogy az így kitalált árak nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A felvásárlók azonnal alámentek a tervezett áraknak, a léalmáért 6, majd 5, később 4, legutoljára 3,50 forintot adtak. Ma semmit. Az alma a legtöbb helyen szedetlen, a fákon várja sorsa beteljesedését. Ahol mégis leszedték, ládákban vagy zsákokban töpped, azaz veszti súlyát napról napra, a termelő nem kis kárára és bosszúságára. Úgy hiszem, az igazságot mondom ki, ha megállapítom, hogy az illetékesek ezúttal se, a miniszteri ígéret ellenére se készültek fel az őszi almaidényre. Mert ha felkészültek volna, m ost nem állnának, mint szamár a hegyen, hanem minden eshetőséggel számolva tudnák, mit kell tenniük. A mulasztásért — ismételten hangsúlyozom — nem maradhat el a felelősségre vonás. Mindez azonban
