Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
2435 Kis nemzetközi összehasonlítást végezve, Magyarország a folyó fizetési mérleg tekintetében, az idei adatokat összehasonlítva a külföldi '91es adatokkal — mert arra vannak végl eges adatok — , Svédország és Argentína között helyezkedik el. (9.40) Svédországnak 3,4 milliárd dollár volt a fizetési mérleghiánya 1991ben, Argentínának 2,7 milliárd dollár. Gondolom, az államtitkár úr is egyeté rt velem, hogy a mi idei adatunk inkább a svéd, mint az argentin adathoz lesz közel. Argentína akkor a 18. legrosszabb pozíciót, Svédország pedig a 17. legrosszabb pozíciót foglalta el a világban. Tehát mi is valahol itt leszünk a 17 — 18. helyen az idén, am i igen kedvezőtlen dolog. Még kedvezőtlenebb adatokat kapunk, hogyha a fizetési mérleg hiányát hozzámérjük a bruttó belföldi termeléshez. Svédország elég kis ország, a lakosságát tekintve — nem a területét, a lakosságát tekintve — , de a bruttó belföldi ter melése, vagy nemzeti jövedelme, vagy mindegy, hogy nevezzük azt, amit röviden GDPnek szoktak nevezni, az természetesen sokszorosa Magyarországénak, és így, tehát hogyha a bruttó belföldi termelés százalékában mérjük a folyó fizetési mérleg hiányát az idén , akkor — megint '91es külföldi adatokkal tudom összehasonlítani, mert olyanok állnak rendelkezésre — hát Pápua ÚjGuinea volt a 7. helyezett 1991ben, és Honduras volt a 8. helyezett, ezeknél a bruttó belföldi termelés 10,7, illetve 10,6 százaléka volt a kérdéses mutató, tehát a fizetésimérleghiány a bruttó belföldi termelés százalékában. Sajnos, erre az elegáns helyre küzdjük föl most magunkat, aminek a következő generáció fogja a kárát látni, mert ezekre a hitelekre, amelyekkel nagyrészt fedeznünk kell a folyó fizetési mérleg hiányát, majd a kamatokat tisztességesen fizetni kell. Tehát nagyon kellemetlenek ezek az adatok, nagyon rossz tendenciákat mutatnak, és azt kell mondani, hogy ez a költségvetés ezen sajnos érdemileg javítani nem fog. Ami a külföld i adósság abszolút összegét illeti, ebben 1991ben a tizenkilencedikek voltunk a világban, azóta kétségtelen, hogy ezzel az adósságnövekedéssel, ami az idén bekövetkezik, itt is előkelőbb helyre fogunk kerülni. Ezek bizony nagyon rossz dolgok, és azt hisze m, hogy ezt az országot lehetne úgy kormányozni, hogy a teljesítményeknek ne ebben az igen kellemetlen szférájában találja magát. Ami a költségvetés további módosítási lehetőségeit illeti, ezek a lehetőségek természetesen meglehetősen korlátozottak. Az elő bb bizottsági elnökként már utaltam rá, hogy itt csak olyan javaslatok nyújthatók be, amelyek bizonyos főösszegeket nem érintenek. A dolog kapcsán szeretném megemlíteni, hogy az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága kapott egy levelet a M agyar Nemzeti Bank elnökétől. Ez a levél a költségvetés hiányának a finanszírozásáról szól. Szól egyfelől a törvény eredeti szövegéről, másfelől pedig egy olyan módosító javaslatról — éspedig Becker Pál és Siklós Csaba 13558as javaslatáról — , amelyiknek a döntéshozatala ebbe a második fázisba tartozik, és az elnök úr azt kifogásolja, hogy itt a hiány jegybanki finanszírozását úgy határozza meg mind a törvény eredeti szövege, mind pedig a Becker — Siklósféle említett módosító javaslat, hogy az sérti a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása egyébként — amelyet a pénzügyminiszter úr nyújtott be — a tisztelt Ház előtt van, az kivételes eljárásban kerül majd tárgyalásra, és meglepő módon ott a pénzügyminiszter úr nem is javasolja, hogy az a törvény módosuljon. Egyébként én nem örülnék neki, ha javasolná, hogy módosuljon, de én annak se örülök, hogyha azt a törvényt sértő módon javasolja a költségvetés meghozatalát. Ugyanis ezt nem lehet csinálni, és a Magyar Nemzet i Bank elnöke nagyon helyesen mutat rá a kérdéses levelében, hogy a két törvény együttes létezése az 1994. év során várhatóan folyamatos vitákhoz vezethetne a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között. Ellentmondó törvényi szabályok lesznek tehát , ha a Ház így fogadja el ezt a költségvetést, arra nézve, hogy a Magyar Nemzeti Bank mennyit finanszírozhat a hiányból — tolvajnyelven szólva, hogy mennyi állampapírt tarthat a portfóliójában — , mert a törvényből az következnék, hogy csak — mármint a Nemz eti Bankról szóló törvényből — 5152 milliárd forintnyit, bár ez most valamivel emelkedik, mert emelkedik a költségvetés bevételi
