Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
2425 megsértették, ha például utalás történik arra, hogy a látásával valami baj van, vagy a hallásával, esetleg mozgáskorlátozottsága van, vagy szívbaja van. Vannak divatos betegségek, amikről társaságban szívesen beszélünk, így például h ogyha valaki neurotikus, ideges, nervózus vagy migrénje van, kevésbé beszélünk a tüdőbajról, a rákról, és még kevésbé arról, hogyha valakinek venereás betegsége van, magyarul: luese vagy gonorrhoeája. És igen kevésbé akkor, hogyha szellemi defektusára tört énik utalás. Ugye, ezt nem vesszük jó néven? A társadalmi tűrőképesség maximum addig terjed, hogy az eltérő politikai véleményt képviselőket komplett hülyének titulálják, minősített esetben komplett gazembernek, de hát ez már ugyebár nem elmeállapotbeli ka tegória. Ezek után tehát tulajdonképpen én is arra a következtetésre jutok, mint Boros László képviselőtársam, hogy bele kell törődjünk abba, hogy a szűrővizsga nem lehet más, mint a választás, és olyan egészséges gondolkodású képviselőink vannak és leszne k, amilyeneket a választópolgárok annak ítélnek meg, és amilyeneket megérdemelnek. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szigethy István képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjá ból. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg nem kívántam felszólalni, de Salamon László és Trombitás Zoltán az alkotmányügyi bizottság vitájában néhány olyan kérdést felvet ett, amelyek kapcsán még szeretnék reagálni néhány további gondra. Bevezetőként meg kívánom említeni, hogy a Kormány eredeti koncepciójának egyik sarkalatos része volt a külföldiek választójogával kapcsolatos alkotmánymódosítás. A lefolytatott vita után te ljesen egyértelmű, hogy semmi esélye annak, hogy ez az alkotmánymódosítás keresztülmenjen. Ugyanakkor azonban a bizottsági vitában az egyes módosító indítványok elbí- rálásának a kormánykoalíció által biztosított többség részéről zsinórmértéke volt, hogy e hhez az alkotmánymódosításhoz hogyan viszonyulnak az egyes módosító javaslatok. Nos, az eddigi ismertetés során nem derült ki, hogy az alkotmányügyi bizottság rugalmasan kezelte azért ezeket a kérdéseket, mert azokat a javaslatokat, amelyek nincsenek ugyan összhangban ezzel az alkotmánymódosítási elképzeléssel, de egyébként hasznosak, általában egyharmaddal támogatta, tehát adva van a lehetőség, hogy az alkotmánymódosítási javaslatnak a leszavazása után is a megfelelő módosításokat az Országgyűlés megszavaz hassa. Ez jelentős részben a Tölgyessy Péterféle csomagra, jelentős részben pedig a Magyar Bálintféle csomagra is irányadó. Visszatérve az alkotmánymódosításra, néhány szót. Bizonyos értelemben veszélyesnek tűnik, hogy a Tölgyessy Péterfé le alkotmánymódosítási javaslatot, amelyik a megnyugtató kompromisszumot tartalmazza, az alkotmányügyi bizottság nem támogatta. Tölgyessy Péter javaslata azt tartalmazta, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek van ugyan lakóhelye Magyarországon, de vala miféle tevékenységük miatt külföldön tartózkodnak — munkát végeznek, tanulnak, gyógykezelésen vannak és még sorolhatnám ezeket a lehetőségeket, tehát ezek a magyar állampolgárok — külföldön is szavazhassanak. Ezzel, azt hiszem, mindenki egyetértett a Parla mentben. Azonban ennek a keresztülviteléhez is alkotmánymódosítás szükséges. Tehát itt fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogyha a Kormány alkotmánymódosító javaslata nem megy keresztül, ennek a kérdésnek a megoldására a Tölgyessy Péterféle módosító ja vaslat még mindig rendelkezésre áll, annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot nem támogatta. A másik kérdés, amire feltétlenül még ki szerettem volna térni, a kisebbségek választásával kapcsolatos kérdés. Többen ráéreztek arra a pro blémára, amely abból ered, hogy egy kisebbségnek
