Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - HASZNOS MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
2406 Folytatjuk a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitáját. Megadom a szót dr. Hasznos Miklós képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Hasznos Miklós a KDNPképviselőcsoport nevében HASZNOS MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítással kapcsolatos országgyűlési jogalkotások történetében az első ízben az 1994. évi költségvetésnél vettek részt a javaslat elkészítésében az azóta megalakult társadalombiztosítási önkormányzatok. A Kormány és az önkormán yzatok közötti egyeztetés nem hozott 100%os eredményt, néhány pontban nem jött létre az egyezség. Mindenesetre ezzel kapcsolatban példaértékűnek és igen korrektnek tartjuk, hogy a vitás kérdésekben a törvényjavaslat eleve két variációt tartalmaz, megjelen ítve mindkét fél álláspontját. A javaslat szerint a két alap több mint 700 milliárd forinttal gazdálkodhat, méghozzá oly módon, hogy egyik alap sem tervez hiányt. Ahhoz, hogy az egészségügyi alap bevételei és kiadásai megegyezzenek, a nyugdíjbiztosítási a lap az alapok közti elszámolások 15 milliárdos egyenlegén túlmenően további 6 milliárd forintot ad át saját bevételeiből az egészségügyi alapnak. A kiadások és bevételek, mondhatni, ilyen kedvező alakulásához, azaz a nullszaldós egyenleghez jelentősen hozz ájárul a profiltisztítás előrehozott végrehajtása, amelynek keretében a költségvetés, méghozzá az állami költségvetés mintegy 42 milliárd forintnyi többletkiadást kénytelen betervezni 1994re. Majd, amikor a Kormány érdemeit és hibáit taglalni fogják, akko r azt sem szabad elfelejteni, hogy ezt a profiltisztítást előrehozták, és ez ilyen állami terhekkel járt. Mindkét alap bevételeinek döntő hányadát a járulékbevételek adják. Ezért is kulcsfontosságú, hogy tovább javuljon a járadékbehajtás eredményessége. Ne mcsak a kis adósokkal szemben kell kérlelhetetlen szigorral eljárni, hanem végre megoldást kellene találni a nagy adósok járuléktartozásainak rendezésére is — lehetőleg nem olyan módon, hogy a tartozást elengedik. A tárgyévi költségvetés jelentős összegű b evételeket tartalmaz a késedelmi pótlék és egyéb bírságok beszedése révén. Ez a nyugdíjbiztosítási alapnál mintegy 14 milliárd, az egészségügyinél pedig 10 milliárd forint. Vagyis a két összeg lényegesen meghaladja azt a bevételt, amit a vissztehermentese n átadásra kerülő állami vagyon 16 milliárdja jelent. Ez a 16 milliárdos átadásra kerülő államivagyonjuttatás okozza az első nézetkülönbséget és eltérést a Kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok álláspontja között. A nézetkülönbség nem a juttat ásban, nem az összegben, hanem abban van, hogy kinek a feladata legyen az értékesítés. Kétségtelen tény, hogy sem a Kormánynak, sem a tbönkormányzatoknak nincs ingatlan- és tőzsdeügynöksége. Nem lennee kézenfekvő egy erre profilírozott szervezetet megbíz ni a vagyon értékesítésével? Azonban ha ez a megoldás jön szóba, akkor feltétlenül ki kell kötni az alsó limitértékeket, ami alatt nem adható el a vagyon, nehogy ezt is szigorú közgazdasági kategóriának minősítve, valamint hogy "ez volt a legjobb ajánlat", mondjuk, 1 milliárdos vagyont esetleg 100 millióért már sikerüljön is értékesíteni! Teljesen természetesnek tartjuk az önkormányzatok jogos igényét arra, hogy effektív 16 milliárddal rendelkezzenek; de az is jogos igény, hogy ez ne kerüljön az országnak e setleg háromszor vagy négyszer annyiba. Nincs egyetértés a Kormány és az egészségbiztosítási önkormányzat között a közalkalmazotti törvény végrehajtásának garanciáit illetően sem. Az eddigi bérintézkedések nem tudták az egészségügyben több éven át felhalmo zódott kereseti feszültségeket megoldani. Erre rendelkezésre áll 11 milliárdos támogatástöbblet, amelynél a Kormány számol az egyéb bevételek esetleges bevonásával is. Ezt nem kívánja a törvényben garantálni a teljesítményfinanszírozásra hivatkozással az e gészségbiztosítási önkormányzat.
