Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
2407 A harmadik fő véleménykülönbség pedig abban mutatkozik, hogy a Kormány szerint a finanszírozási szabályokat nem ennek a törvénynek kell tartalmazni, azt megfelelő más jogszabállyal kell rendezni; míg a biztosítási önkormány zatok álláspontja szerint e törvényben van helye a szabályozásnak, és ennek megfelelően az indoklás korrekt módon tartalmazza is ezt a B variációnál. A többi pontban nincs lényeges nézetkülönbség a Kormány és az önkormányzatok között, azért is született me g a javaslat ebben a formában. Egyetlen gondolatot az indoklásból azért szeretnék idézni. Olvasom a törvényjavaslat előterjesztésének indoklásában, hogy a létrejövő új vállalkozások, a magánklinikák korszerű és új eljárások tömegével bombázzák a társadalom biztosítást és a lakosságot is. Minél előbb létre kell hozni azokat a jogi formákat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a bekapcsolását az egészségügyi ellátásba. Azonban itt van egy mondat, amely úgy szól, hogy különösen figyelni kell arra, hogy az állami és az önkormányzati egészségügyi intézmények ne kerüljenek és ne szoruljanak hátrányba. Én ezt egy kicsit átfordítanám, és azt mondanám, hogy elsősorban a gyógyításra szoruló állampolgár ne kerüljön hátrányba; ne lehessen esetleg hiénák áldozata, és kapja me g azt a színvonalú ellátást a neki járó biztosítási formában, ha megmarad a korábbi intézményrendszer mellett is. (17.40) Tehát nem is annyira óvni kellene — a mi kutyánk kölyke elv alapján — a meglévő intézményeket, hanem azt kellene biztosítani, hogy az állampolgár ne váljon áldozatává esetleg a rablóvállalkozásoknak, de ugyanakkor kapja meg színvonalában azt, amire a biztosítás révén valóban jogosult lenne. Ezek után én nem kívánom tovább ragozni a törvényjavaslatot, hiszen amiben egyetértés van, arról n em kívánok különösebben beszélni, amiben pedig nincs egyetértés, arról a Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja: nem írt elő frakciófegyelmet sem arra, hogy a Kormány A változatát, sem arra, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok B változatá t támogassuk. Minden képviselő a saját lelkiismerete szerint fog szavazni. Ezek után természetesen a törvényjavaslat egészét elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a Magyar Igazság és Élet Pá rtja képviselőcsoportja állíte szónokot. — Nem. Tisztelt Országgyűlés, a felszólalások következnek, további sorrendben. Megadom a szót dr. Fekete Gyula képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat eddigi vitájában elhangzott az a bizakodás, hogy bizonyos, társadalombiztosítástól idegen kifizetési jogcímek állami költségvetésre történő átte rhelése esetén megoldódnának akár a nyugdíjbiztosítási alap, akár az egészségbiztosítási alap pénzügyi nehézségei. Ezt az átrendezést mind az előterjesztés, mind az ehhez fűzött számvevőszéki vélemény mint elméleti megoldást is helyesli, és profiltisztítá snak nevezi. E vélemény szerint olyan ellátásokat kellene az állami költségvetésnek a továbbiakban magára vállani, mint temetési segély, anyasági segély, nyugdíjas korú házastársak jövedelempótléka, cukorbetegek támogatása. Ha átnézzük a jelenlegi nemzetkö zi gyakorlatot, akkor igen sok ország gyakorlatát felhozhatjuk példának arra, hogy ilyen vagy ehhez hasonló ellátások folyósítása a társadalombiztosítás feladatkörébe tartozik. Nem tekinthető ezekben az országokban tisztítatlannak, profiltisztításra váróna k a társadalombiztosítás eme hányada; az sem valószínű, hogy ott kevésbé ismerik a társadalombiztosítás feladatait, mint minálunk, hiszen nálunk köztudottan évtizedekig el sem
