Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2405 monitorrendszerrel racionális keretek között t artják az orvosok gyógyszerrendeléseit, és az átlagból jelentősen kiugró eseteknek anyagi konzekvenciái is vannak. Természetesen a hazai gyógyszeripar védelme, mely nemzeti ügy, ezenkívül számos más és differenciált közgazdasági megközelítést is feltételez , mely azonban nem a jelen témával kapcsolatos. Az azonban mindenképpen, hogy kívánatos lenne, hogy a gyógyszerártámogatások listájának kialakításánál az összes érdekelt fél üljön le és egyezzen meg. A harmadik kérdéskör, amivel foglalkozni kívánok, a pre venció kérdése. Örömmel üdvözöljük azt a szemléleti változást, hogy egészségi kockázatkezelő szolgáltatások címén a prevenció is helyet kapott az Országos Egészségpénztár költségvetésében közel 2,4 milliárd forint keretösszeggel. Éppen ezért mélységesen ne m értünk egyet, és szakmailag, egészségpolitikailag megalapozatlannak tartjuk az Állami Számvevőszék véleményének azon mondatát, amely szerint a prevenció nem tartozik a társadalombiztosítás törvényben meghatározott feladatkörébe. Még szerencse, hogy ilyen megfogalmazás vagy erre való negatív utalás a törvényjavaslatban nem szerepel, de ez a példa, amit idéztem, lehet akár figyelemfelhívó is, hogy indokolt lenne a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényjavaslatban pozitív módon megfogalmazni a megelőzés törvényi kötelezettségét a társadalombiztosítás számára. Elvégre a gyógyító, megelőző szolgáltatások címben a "megelőző" szó nem lehet csupán tartalom nélküli, díszítő jelző. Mindenféle biztosításnak alapvető érdeke a várható kockázatok csökken tése, lehetőség szerinti minimalizálása. Ennek illusztrálására legyen szabad egy példát mondanom. A nyugdíjkorhatár elérése előtti rokkant- és baleseti ellátásokra 11 milliárd 160 millió forintot költ az Országos Egészségpénztár 1994ben. Tehát ezt nem a n yugdíjpénztár, hanem az egészségpénztár fizeti. Nagy gyűjtőstatisztika nyomán ismert szakirodalmi anyag, hogy a rokkantnyugdíjasok 22%ot meghaladó aránya alkoholizmus, illetve alkoholkövetkezményes belgyógyászati és ideggyógyászati megbetegedések következ tében vált munkaképtelenné. Ez tehát azt jelenti, hogy 1994ben 12 milliárd forintot költ az Országos Egészségpénztár alkoholkövetkezményes rokkantnyugdíjakra. És itt nincs szó a megvásárolt korai halálról és számtalan egyéb negatív társadalmi következmény ről, és a fenti összegben nincs benne a táppénz, a gyógykezelés, a gyógyszerártámogatás stb. költségvonzata sem, amelyek ugyanilyen nagyságrendű forintmilliárdkiadást jelentenek az Országos Egészségpénztárnak. Fiskális szempontból is alapvetően elemi érd eke tehát az Országos Egészségpénztárnak, hogy tudományosan megalapozott prevenciós programokat támogasson. De utalhatnék a szív és keringési szerveknek a megbetegedési és halálozási statisztikában szereplő, 50%ot is meghaladó arányára és ennek költségvet ési vonzataira, valamint arra, hogy ezek a mozgásszegény és más szempontból is egészségtelen életmóddal szoros összefüggésben vannak. Ezzel indokolhatom az egészségmegőrzést szolgáló mozgás, ifjúsági sport- és életmódprogramok népszerűsítését és szerény t ámogatását lehetővé tevő szerény összegeket, amelyek az Országos Egészségpénztár költségvetésének ezrelékeiben fejezhetők ki csupán. Tisztelt képviselőtársak! Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most sz ünet következik. Öt perccel fél hat előtt pontosan folytatjuk tárgyalásunkat. (A szünet 17 óra 10 perctől 17 óra 33 percig tartott. — Elnök: dr. Szűrös Mátyás. — Jegyzők: Tóth Sándor és Trombitás Zoltán.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlé s! Folytatjuk a munkát. Kérem, foglalják el a helyüket a teremben.
