Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
2177 Úgy gondolom, a mai Parlamentnek, a mostaninak, a társadalmi igazságosság miatt — bár ezt is elmondtam a kárpótlási törvény vitájában, még anno '92 elején, hogy Istennek kellene lennünk ahhoz, hogy teljes társadalmi igazságosságot szolgáltassunk. Erre teljes egészében nem kerülhet sor, de arra törekednünk kell, hogy mégis bizonyos fokú igazságosságot szolgáltassunk azoknak is, akik kimara dtak ebből. Valóban, azt hiszem, nagyon fontos az, amit Glattfelder Béla képviselőtársam is elismert, hogy a jegyek kamatozását egységesíteni fogja és szabályozza, a felfüggesztés úgyszintén egyszerre történik, ebben nem tesz differenciát. Ellenben mélység esen nem értek egyet azzal a megállapításával Glattfelder képviselőtársamnak, szó szerint idézem: nagymértékű kárt okozó földárverések stb., stb. — nem akarom tovább ragozni. Úgy gondolom, nem ezt bizonyítja az érdeklődés, hogy olyan nagymértékű kárt okozo tt volna ez a földárverés. El tudom képzelni esetleg, hogy hátráltatta, mondjuk, a tulajdonváltást a szövetkezetek részéről, a korábbi előretekintést. De azt hiszem, ez a megállapítás ilyen summásan nem igaz, hogy nagymértékű kárt okozó földárverések lette k volna, ebből milyen nagy probléma származott volna. A másik pedig, hogy sértie a korábban benyújtott igényeket. Azt hiszem, nem sérti. Mégpedig azért nem, mert ahogy Isépy államtitkár úr elmondta, körülbelül 30 nap után lépne hatályba. Nem lesz ezen mód osítás. Azért mondom, hogy körülbelül, ha esetleg nem lesz ezzel kapcsolatban módosító indítvány. S újabb 30 napot adna arra, hogy beadják. (19.30) Tehát mire elbírálják, tulajdonképpen majdnem ott vagyunk — nem nehéz megjósolni — 1994 nyarán. Azt hiszem, akkorra illene a korábbi kárpótlási igényeket kielégíteni. Tehát ez az indok sem állja meg a helyét tulajdonképpen, hogy ilyen szempontból hátráltatja a korábban időben beadott jogos igények kielégítését. Azt hiszem, végezetül azt kellene még elmondanunk, hogy nagyon nagy tekintettel kellene lenniük úgy a kormánypárti képviselőknek, mind az ellenzékieknek egyaránt arra, hogy ez is egy lehetőség, ami az embereknek a Parlamentbe vetett hitét, bizalmát megerősítené olyan vonatkozásban, hogy nem húzza le egyért elműen a rolót azokkal szemben sem, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak — tehát nem hittek, vagy a tájékozatlanságukat árulták el, és most szeretnék ezt korrigálni. Hiszem azt, hogy ha ezt a törvényt meghozzuk, akkor ennek a bizonyos fokú presztízsnyere ségnek és az igazságosság elérésére tett törekvésnek az ellenzéki pártok is részesei lehetnek. Köszönöm szépen megtisztelő bizalmukat. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Kis Zoltán képviselő úrnak, majd G lattfelder Béla képviselő úrnak. (Glattfelder Béla: Még nem jelentkeztem, de akkor jó.) Felszólaló: Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Mindössze két megjegyzésem van a képviselő úrhoz, akit én is mélységesen tisztelek, és valóban jó barátsá g köt össze bennünket. Az egyik. Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. A kibicnek semmi sem drága. Mondhatnék még hasonló népi bölcsességeket. Tessék nekem elhinni, hogy a következő kormányzat sokkal nagyobb megbecsülést fog kivívni a közvélemény sze mében, ha ezt végre tudja hajtani megfelelően, anélkül, hogy ez esetleg gazdasági katasztrófához vezetne. Ezt tessék tőlem komolyan és jó szándékú nyilatkozatként venni. A másik pedig. Ha visszakeressük a jegyzőkönyveket, amikor Alwaysbetéttől a K+P című adásig minden szóba került Vona képviselő úr részéről; itt adatokkal bizonyítottam, hogy a televízió ezzel a témakörrel — a kárpótlással és a szövetkezeti átalakulással — több mint 40 órát foglalkozott.
