Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
2175 Én megmondom a valódi okot: a valódi ok egyetlenegy dolog, hogy '94ben választások lesznek. A választások előtt nem akármilyen dolog előjönni egy olyan ötlettel, hogy aki még nem bújt, az most bújhat, körülbelül 50000 embe r, lehet, hogy 100000, mert ezt senki nem tudja megmondani, hogy mennyi a költségkihatása, azt sem tudja megmondani. Hiába vannak feltételezések, hogy 2 milliárd, 3 milliárd, 4 milliárd, ha én azt mondom, hogy 6, akkor pontosan anynyira van igazam, mint an nak, aki azt mondja, hogy 2. A mezőgazdasági bizottság ülésén a Kárpótlási Hivatal tisztelt képviselőjét felkértük arra, lenne szíves bemutatni, hogy körülbelül usque 100 millió forintos eltéréssel mennyi az az igény, ami már bent van, amelyet nyilvántartá sba vettek, amelyet ismernek, de elbírálni — jogszabályi felhatalmazottság híján — nem volt módjuk. (19.20) Ilyen kimutatást — számítógépes nyilvántartás ide, számítógépes nyilvántartás oda — nem tudtak produkálni. Sem szá mszakilag, sem pedig a létszámot illetően. Ezek után hozzunk mi mint bizottsági tagok, országgyűlési képviselők egy valóban megalapozott és minden szempontból védhető döntést. Nehezen megy, kérem. Nagyon nehezen megy, főleg akkor, amikor még egy kis szépsé gtapasszal is ennek a törvénynek a gyöngyszemeit és így a módosításét is érzékeltethetjük, mondván, kérem szépen, igaz, új jogcím nem kerül be a kárpótlási eljárások újra megnyitásába, de egy gyakorlatot szentesíteni kell. Nevezetesen a Kárpótlási Hivatal, jóllehet a törvény semmit nem mondott e vonatkozásban, elismerte az 1949 és 1953 között kisipari tevékenységüktől megfosztott és így vagyontárgyaikat értékesíteni kénytelen emberek igényeit. Hogyan tehette ezt? — kérdeztem. Hát… úgy, hogy… Szóval, úgy int éztük, hogy ez is beleférjen. Ezért most utólag idehozunk egy gyakorlatilag új jogcímet, mert ez, kérem, új jogcím. Az eredeti törvényekben ez így nem szerepelt. Nem tudom, hogy ezt utólagos szentesítéssel mennyire tehetjük meg vagy mennyire nem. A meglátá som szerint egyáltalán nincs ehhez jogunk és módunk. De ha a többségi elv alapján, érzékelve még az összetartozás erejét, akkor valóban sok jóra nem számíthatunk. Hiszen ez a törvény valószínűleg elfogadásra kerül. Glattfelder képviselőtársam említette az ominózus 24. §t, amelynek kivédése az alkotmánybíróság döntése alapján nagy feladata lesz ennek a Háznak. Arra is helyesen utalt, hogy Dragon Pál képviselőtársunk módosító indítványa teljesen alkotmányos, abban hibát találni nem lehet. 1 millió forintig v agy megszüntetjük a degressziót, vagy a korábban kiadott kárpótlásijegyutalványokat visszavonjuk, illetve ha erre nincs mód, akkor az így többletként kiadott földet a termelőszövetkezeteknek is, legalább 1000 forinttal aranykoronánként, kártalanítás melle tt kompenzáljuk. Ugyanis az alkotmánybíróság erre is tartalmaz előírásokat. Ha ezt számszakilag nézzük, akkor bizony az a 4060 milliárd forintnyi előrejelzés várható lesz. Még akkor is, ha egy huszárvágással Horváth Béla képviselőtársunk módosító indítván yát fogadjuk el, amely vállalkozásokra terjeszti ki az 1 millió forintos értékhatárt a degresszió igénybevétele nélkül. Azt sem ússzuk meg 20 milliárd alatt. A jelenlegi prognosztizált 4 milliárd forint, valamint az a kör, amely nem élt ezen jogával ilyen vagy olyan ok miatt, elképzelhető, hogy feledékenységből, de elképzelhető, hogy elvi okokból. Például az én családom elvi okokból nem élt ezzel a joggal. De feltételezem, van annyi eszük, ha ezt el fogja fogadni a Parlament, élni fognak ezzel a jogukkal a jövő évben. Ami, nem tudom, összegszerűségében az ország lakosságát figyelembe véve, mit jelent. Ennek az ódiumát azonban már nem ez a Kormány viseli, hiszen a választások után egy új összetételű koalíció fog felállni. Egyet ígérhetek: ha az Országgyűlés e zt elfogadja, leghatározottabb tiltakozásunk ellenére, és az SZDSZ kormányzati pozícióba kerül, akkor bármilyen nehéz és fájdalmas is, végre fogja hajtani. Mert végre kell hajtani. Tehát itt becsapni az embereket, itt blöffből ilyen törvényeket meghozni ne m szabad. De ennek olyan ára lesz, amely részben az inflációban, részben pedig a kárpótlási jegyek leértékelésében jelentkezik. Ezt már érzékelte egyébként a
