Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
2173 érvényesültek a kárpótlás megoldásának koncepcionálisan nagyon eltérő különbségei. Az ellenzéki képviselők a törvényjavaslatot egyöntetűen általános vitára alkalmatlannak ítélték, a Kormányt támogató képviselők pedig egységesen általános vitára alkalmasnak. Többségi szavazás eredményeként a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tekintette. K öszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Kérem, jelezzék felszólalási szándékukat! Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Glattfe lder Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül röviden kívánom összefoglalni a FIDESZ álláspontját az előttünk fekvő törvényjavaslatról. A FIDESZ nem támogatja a benyújtott törvényjavaslatot a következő indokok mi att: A benyújtott törvényjavaslat azáltal, hogy a jelenlegihez képest további kárpótlási igényekre ad lehetőséget, mindenképpen azzal a következménnyel fog járni, hogy az ez idáig is nagymértékű kárt okozó földárverések el fognak húzódni. A földárverések a záltal okozták a kárt, hogy a szövetkezetek tulajdonjogi helyzete — legalábbis ami a földjeiket illeti — bizonytalan volt. A szövetkezeteknek és egyébként a kárpótlásra jogosultaknak is elsőrendű érdeke az, hogy a kárpótlási földárverések mielőbb záruljana k le. Amennyiben ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, szembe kell nézni azzal, hogy a kárpótlás végrehajtása a jelenlegi helyzethez képest mindenképpen több időt fog igényelni. A korábban igényeket benyújtottak szempontjait is sérti ez a törvényjavaslat, ak ik egyébként éltek a korábban meghozott, törvényadta lehetőségekkel, mint ahogy azt nem tették meg azok, akiket ez a törvény kedvezményez, hiszen a törvényjavaslat nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy először azoknak az igényeit kell elbírálni, aki k már korábban nyújtottak be igényt. Könnyen elképzelhető, hogy akik most e törvény alapján fognak igényeket benyújtani, azok valamilyen rejtélyes okból kifolyólag mégiscsak előbb jutnak majd a kárpótlási jegyeikhez és így jobb lehetőségekhez, semmint azok , akik már másfél éve várnak erre. Ugyanakkor a törvényjavaslat egy olyan törvényt kíván kiegészíteni, amelyik az Alkotmánybíróság korábban meghozott döntése értelmében alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kárpótlási törvény 24. §a több ponton is sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, és ezért érthetetlen is ez a törvényjavaslat most. Hiszen egy olyan törvény alapján adna újabb lehetőségeket, amelyik jelen pillanatban alkotmányosan nem működtethető. Hiszen képzeljük el, hogy mi történik akkor, hogyha ezen törvény alapján valaki kárpótlási igényt nyújt be, és a jelenleg hatályban lévő 24. § alapján majd a földárverések tekintetében, illetve a földárverésen való részvétel céljából még utalványokat is fog igényelni. Akkor itt most tulajdonké ppen az történik, hogy többletlehetőségeket adunk olyan tulajdonszerzésre, amely a mostani alkotmánybírósági döntés szerint alkotmányellenes. Ugyanakkor pedig még nem tudjuk azt sem megmondani, hogy vajon a 24. § alkotmányellenessége milyen összeggel, mily en kárpótlásijegykibocsátással lesz majd feloldható. Vannak olyan vélekedések, és például az egyik kormánypártból is érkezett be olyan módosító javaslat, amely szerint a kárpótlási törvény 24. §ának alkotmányellenessége csak olyan módon oldható fel, hogy ha a teljes kárpótlást egymillió forintig lehetővé tesszük. A jelenlegi törvény szerint azok, akiknél a kár mértéke meghaladja a 200000 forintot, érvényesül a degresszió, ezen módosító javaslat szerint pedig 1 millió forintig nem érvényesülne a degresszió, és ennek a költségei — kárpótlási jegyben kifejezve — a különböző becslések szerint 40 — 80 milliárd közé tehetők.