Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
2139 évi költségvetési törvényjavaslat közbenső határozathozatala, amely egy déli szünet után folytatódik a határozathozatal befejezéséig. A szociális igazg atásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvé ny módosításáról rendelkező törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 13765ös számon kapták kézhez. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a házbizottság állásfoglalásának megfelelően, a szociális ellátások további átalakításá nak rövid és középtávú feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdésére jövő heti ülésünkön sor kerül. Most megadom a szót Surján László népjóléti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Surján László népjólé ti miniszter, a napirendi pont előadója SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az ez év elején útjára indított átfogó szociálpolitikai reform első lépéseként megszületett az ez évi III. számú törvény a szociális ig azgatásról és a szociális ellátásokról. Ennek a törvénynek a bevezetését a társadalom és a szakmai körök részéről egyaránt nagy várakozás előzte meg. Gyakran — ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy indokolatlan — félelem is övezte ezt a lépést: a törvény sikeresen működik, alkalmazása folyamatos, és kisebb zökkenőktől eltekintve a bevezetés megindult. Köszönhető mindez a jogalkalmazók számára biztosított széles körű felkészítő módszereknek, valamint az ellátások jelentős részét működtető települési önkormá nyzatok felkészültségének és segítő hozzáállásának. Kisebb zökkenők — sajnálatosan — voltak, és ezért külön is köszönettel tartozom azoknak az önkormányzati alkalmazottaknak, akik ezeket a döccenőket kénytelenek voltak elviselni, végigélni, és akiknek a vi sszajelzései alapján most részben sor kerül egyfajta korrekcióra. Az elnök úr bejelentéséből is nyilvánvaló volt ugyanis, hogy ez a törvényjavaslat valójában nem a reformnak mint olyannak a következő lépése, hiszen annak az elveiről majd jövő héten kezdünk hozzá egy országgyűlési határozat vitája kapcsán a tárgyaláshoz. Szükségessé váltak azonban bizonyos módosítások, és, azt hiszem, ez sok szempontból jellemző erre a ciklusra. Az előbb egy másik törvény kapcsán Balás István képviselőtársam "törvényhozási k ampány"ról beszélt. Nyilvánvaló, mindannyian tudjuk, hogy hatalmas számban hozunk létre törvényeket, és e törvénysorozatban nyilvánvalóan előfordulhatnak olyan elemek, amelyek viszonylag gyorsan korrekciót igényelnek. Előfordulnak olyan körülmények is, am elyek egy hosszabb előkészítés, nyugodtabb, higgadtabb elemzés esetén nem fordulnának elő — a mostani javaslatban is lesz majd egy ilyen, rá fogok mutatni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy meglehetősen változó világban élünk, a társadalomban is változó jelenségek vannak, és adott esetben ez gyors reakciókat igényel részünkről. Vállalni kell tehát a korrekciós lépéseket. Valójában nem új törvényről: egy törvénykiegészítésről és továbbépítésről van szó. Az eredeti célkitűzésünk tágabb kereteket és több új ellátás bevezetését kívánta. A lehetőségek a jelzett megoldásokra nyújtanak módot. Nagyon lényeges, hogy ez az Országgyűlés csak végrehajtható törvényeket hozzon.
