Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
2140 Az önök kezében lévő törvényjavaslattal olyan kiegészítéseket kívánunk az elindított rendsze rben megvalósítani, melyek helyenként pontosabbá, másutt, új megoldásokat bevezetve, hatékonyabbá teszik az ellátásokat. Javaslatunk három lényeges pontját szeretném kiemelni: Az első a gyermeknevelési támogatás rendszerének kiterjesztésére vonatkozik. Ann ak az igénynek a kielégítését célozza, hogy bizonyos feltételek megléte esetén akkor is legyen lehetősége a szülőnek az ellátás igénybevételére, ha legkisebb gyermeke még nem töltötte be a harmadik évet. Úgy érzem, ez az a pont, amit, sajnálatos módon, a v ita során sem fedeztünk föl, hiszen a jelenleg hatályos szabályozás akkor is kizárja az ellátásból a családot, illetve az anyát, ha ez egy új gyermek születése vagy örökbefogadása révén következik be. Ez nyilvánvalóan ellentmondás, és nem jogalkotói cél — itt tehát érthetően módosítani, változtatni kell. Örömmel jelentem egyébként, hogy ma már mintegy 18000 édesanya részesül abban a lehetőségben, hogy saját döntése alapján, saját otthonában nevelje gyermekeit. (16.10) A második változás a jövedelempótló tám ogatást érinti. Ezt az ellátást jelenleg — és itt már nem örömmel, hanem, sajnos, mondom — 120000 személy veszi igénybe. Várható, hogy számuk a következő évben tovább növekszik. A módosításunkat az önkormányzatok azon jogos felvetése alapján terjesztjük el ő, miszerint kifogásolják, hogy a támogatások kifizetése 50%ban a költségvetésből átengedett, de elvben szabad fölhasználású keret terhére történik, miközben nincs lehetőségük arra, hogy foglalkoztassák az általuk támogatott személyeket. Ezen, főleg kiste lepüléseken kialakuló konfliktusok feloldása céljából nem kötelező előírást teszünk, de lehetőséget kínálunk az önkormányzatoknak, hogy legyen fölhatalmazásuk arra, a foglalkoztatási törvény keretei között munkát kínáljanak föl a szociális támogatásra jogo sultaknak. A tervezet mind a közhasznú munkában, mind alkalmi foglalkoztatásban, mind munkaviszonyt eredeztető főállású foglalkoztatásba történő bevonás lehetőségét valósítja meg. A munkavégzés idejére természetesen kiegészítő bér jellegű díjazást ír elő, de rendelkezik arról is, hogy amennyiben meglévő, elérhető és törvényes keretek között fölkínált munkalehetőséget indokolatlanul visszautasítanak, akkor szankció következzék be: a jövedelempótló támogatásból való átmeneti kizárás. A társadalom igazságérzet ét sérti közpénzekből támogatást fizetni azoknak, akik a saját aktivitásukat nem vetik be ebben a kérdésben. A szociális törvényt kísérő finanszírozási reform során szociális normatívát vezettünk be. Ezt a normatívát úgy korrigáljuk, hogy tovább súlyozzuk a munkanélküliek számát a településeken, tehát azok a települések, ahol több a munkanélküli, nagyobb támogatást fognak kapni, mint korábban. Ezzel az eddiginél jobban valósul meg az a cél, hogy minden település a tényleges szociális terhei alapján részesül jön ebből a központi támogatásból. A szociális normatíva összege tervek szerint mintegy 5,5 milliárd forinttal nagyobb lesz. Ezzel az önkormányzatok nagyobb lehetőséget kapnak az egyébként nagyobb feladatok megvalósítására. A harmadik jelentős változás a s zemélyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapítását érinti. A jelenlegi szabályozás szerint gyakran előfordul, hogy a beutaló önkormányzat késedelmesen, hibásan vagy néha egyáltalán nem állapít meg térítési díjat, és így rendkívül nehé z helyzetbe hozza az intézményt fenntartó önkormányzatot. Ezért a javaslat szerint a térítési díjat a rászoruló személyt fogadó, az intézményt fenntartó önkormányzatnak kell megállapítania. Elvi jelentőségű a törvényjavaslatnak az a mozzanata, amely arra a d felhatalmazást, hogy szabályozott keretek között az önkormányzatok hagyatéki teherként kivethessék a kifizetett rendszeres szociális segélyek összegét. Erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha az idős szülőket támogatni ugyan képes, de arra nem hajland ó közeli hozzátartozók elvárják, hogy a közösség az
