Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
212 hangzott el az egyik ellenzéki vezérszónok szájából, amelyben ugyancsak kifogásolta, mennyire kevés még ma is az ismertté vált, gazdálkodási kötelezettség körében elkövetett bű ncselekmény, és hogy milyen rosszak az ezzel kapcsolatos mutatók. Hadd mondjam el, hogy a gazdálkodással összefüggő bűnözés egy sajátos bűnelkövetési formákból összetevődő jelenség, és lényegesen szélesebb kört ölel fel, mint ami a Btk. XVII. fejezetében s zabályozva van a gazdálkodási kötelezettséget sértő bűncselekmények körében. Valójában, a büntető törvénykönyvi fejezeti besorolással szemben mintegy negyvenegyféle bűncselekmény követhető el gazdálkodással, gazdasági élettel összefüggésben. Miután azonban statisztikai rendszerünk a mai napig is csak a Btk. XVII. fejezetében felsorolt bűncselekményeket ismeri el mint gazdasági bűncselekményeket, ennek következtében a többi — vagyon elleni, a közélet tisztasága elleni stb. — bűncselekmények, amelyek ugyancsa k elkövethetők gazdálkodással összefüggésben, nincsenek benne ebben a kategóriában, tehát tulajdonképpen kiesnek a statisztikai rendszerből, és ez igencsak téves következtetésekhez vezet. Hadd mondjam el, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság egy újfajta m ódszert honosított meg, amelynek a lényege az ügyek egyenkénti áttekintése. Így mérte fel azokat az 5 millió forint feletti kárt, vagyoni hátrányt okozó, gazdálkodással összefüggő bűncselekményeket, amelyek ügyében 1993. március 1je és május 25e közötti időszakban büntetőeljárást folytatott a rendőrség, illetőleg részben befejezte azt. (12.40) Hangsúlyozni szeretném, hogy 1993 egy negyedévéről vagy egy negyedévének megfelelő időszakáról van szó, március 1jei és május 25ei adatokról. Engedjék meg, hogy p éldálózóan belekapjak ebbe az adatsorba. A Büntető Törvénykönyv 318. §ába ütköző csalás bűntette miatt 125 büntetőeljárás folyt. A bűncselekményekkel okozott kár összege 13 milliárd 320 millió forint volt. A Büntető Törvénykönyv 319. §ába ütköző hűtlen k ezelés bűntette miatt 17 esetben folyt büntetőeljárás. Az okozott vagyoni hátrány mértéke 3 milliárd 320 millió forint. A Büntető Törvénykönyv 317. §ába ütköző sikkasztás bűntette miatt 23 esetben folyt büntetőeljárás, az okozott kár összege 377 millió 50 0 ezer forint. Adócsalás bűntette miatt egy büntetőeljárás folyt ez alatt a negyedévi időszak alatt, az adóbevételt a bűncselekmény 609 millió 263 ezer forinttal csökkentette. Itt számos más bűncselekmény is fel van sorolva. Nem fárasztom vele a tisztelt H ázat, de hadd jegyezzem meg az összértéket. Ez alatt a negyedév alatt tehát összesen vagyon elleni bűncselekményekkel 13 milliárd 698 millió forint kárt, további bűncselekményekkel együttesen pedig 4 milliárd 354 millió forint vagyoni hátrányt okoztak, s e z mindösszesen 18 milliárd 52 millió forint. Azt hiszem, hogy ezek a számok alátámasztják azt, hogy itt egy rendkívül súlyos és rendkívül veszélyes társadalmi jelenséggel állunk szemben, hiszen ezek egy negyedévnyi adatok, ugyanakkor alátámasztják azt is, hogy az utóbbi két évhez képest, sőt 1990hez képest különösen nagyon nagy mértékben fokozódott a rendőri munka kiterjedtsége, a bűnüldözési tevékenység ezen a területen. Azt gondolom, hogy ez hamarosan az eredményességi mutatókban is meg fog mutatkozni. D e amit még inkább szeretnék, hogyha ez a gazdasági bűnözés visszaszorításához elvezethetne. Ehhez azonban önmagában a rendőri szervezet átalakítása, a rendőrök hatékony munkavégzése nem elegendő, számos más dologra is szükség van. Engedjék meg, hogy ezekrő l is szóljak néhány mondatot. Az egyes, gazdálkodással összefüggésben elkövethető bűncselekmények közül több kiemelhető az elkövetési módszer sajátossága és a felderítés lehetőségeinek szűkített volta alapján. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy a felderítés lehetőségeinek a szűkített volta alapján. Erre ki fogok térni.
