Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
213 A korrupciós bűncselekmények, melyek közül a vesztegetés különböző alakzatai a legjelentősebbek, elkövetésekor jellemzően nincsen jelen tanú az eseményen, és írásos anyag sem készül erről. Mind két fél — a vesztegető és a vesztegetett is — önállóan bűncselekményt követ el, tehát érdekük az összejátszás, érdekük a konspiráció. További sajátosság, hogy ebben a bűnelkövetési alakzatban a kívülállókat általában nem éri kézzelfogható és konkrét vagyon i kár. Így az ilyen típusú bűncselekmények bejelentésével, feljelentésével is csak ritka esetben lehet számolni. Ezért az esetek többségében csak különleges titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel végezhető eredményes felderítőtevékenység. Az ezeket s zabályozó 1990. évi X. törvény alapján — idézem — "5 évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében alkalmazhat ilyen eszközöket, módszereket a rendőrség, ha egy éb törvényi feltételeket is teljesít." A Btk. 250 — 255. §ai hatféle vesztegetési tényállást tartalmaznak. Ezek közül kettő esetében — és ott is csak a legsúlyosabb minősítés megállapításakor — haladja meg a büntetési tétel az öt évet. E tények elenyésző sz ámban teszik lehetővé a hivatkozott törvény eszközeinek alkalmazását, és gyakorlatilag eleve gátját képezik egy eredményes felderítőtevékenységnek a vesztegetés bűncselekmény kategóriában. De nézzünk egy másik nagyon jellemző alakzatot, az adócsalás esetét . Adócsalás a törvény értelmében akkor valósul meg, ha az elkövető a hatóság, az adóhatóság előtt hallgat el jelentős tényt, adatot, illetőleg más módon téveszti meg az adóhatóságot. Ez a bűncselekmény elkövetője és az adóhatóság közötti kapcsolat során va lósul meg, melyre harmadik személynek — így a Vám- és Pénzügyőrségnek, illetőleg a rendőrségnek — általában egyáltalán nincs rálátása. Az adótitok megtartására vonatkozó rendelkezések — hasonlóan a banktitokéhoz — nem teszik lehetővé a bűncselekmény alapos gyanújának megállapításához szükséges adatok, okirati bizonyítékok rendőrség általi megismerését. Erre csupán az alapos gyanú megállapítása után nyílik reális lehetőség, ami azonban általában paradox helyzethez vezet, mert ha egyszerűen nem fér közelébe a z ügynek a rendőr, akkor nem juthat el az alapos gyanú megállapításáig. Az adócsalás legsúlyosabban minősülő esetét öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Így a hatékony titkosszolgálati eszközök alkalmazása ebben a körben egyáltalá n szóba sem kerülhet. Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedjenek meg még egy jellemző adatot. 1992ben a 19 megyei és a fővárosi adóhivatalok közül összesen 15 megyei adóhivatal egyáltalán nem tett rendőrségi feljelentést adócsalás miatt, két további adóhivata l pedig egyegy esetben élt ilyen lehetőséggel. A fentiekből kitűnik az, hogy a jelenlegi törvényi szabályok mellett az ügy kulcsa az adóhatóságok kezében van, és mindenféleképpen szükségesnek látszik az, hogy az adóhatóságok gyakorlatában e tekintetben el mozdulás történjen. Még inkább szeretném azonban hangsúlyozni, hogy módosítani kell a vonatkozó szabályokat, amelyek az adótitok kérdésére vonatkoznak. Megjelent és erősödik a gazdasági élet területén is a szervezett bűncselekmények kategóriája, és ennek a természetéből adódik a zártság, a résztvevők között a feladatok pontos megosztása, a nagyfokú konspiráció és a felderítés elleni védekezésnek az előzetes kidolgozása. Az ilyen bűnöző társaságok, amelyek közül nem egy kifejezetten erre a célra alakult, ige n nagy kárt okozva követik el eseményeiket, és egészen különleges felkészültséget és hozzáállást igényelnek a rendőri szervektől, ha eredményes munkát akarunk végezni. Az utóbbi időben két ilyen nagy, szervezett bűnözésre utaló magatartásra derült fény, az egyik az ún. olajügyek kategóriája volt. Az Országos Rendőrfőkapitányság 1993. szeptember 9i adatai szerint a háztartási tüzelőolaj, dízelolaj forgalmazásával összefüggésben elkövetett bűncselekmények öt jól körülhatárolható területre szerveződtek.
